Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2066 tudománytalan vitát kezdjük folytatni, mondjuk, a nemesi vármegyéknél vagy a magyar történelem során, hogy miért csak a nemesek indulhattak a csa tába, miért csak a nemeseknél volt fegyver, akkor azt hiszem, az egész történelmet kétségbe vonjuk. Kérem szépen, a nemeseknél volt a fegyver, és a nemeseink lehet, hogy nem mindig sikerrel - 1526ra vagy néhány vesztett csatára gondolok , de a nemeseink, a magyar nemesség, a magyarság színejava volt, aki vérzett ezért a hazáért, aki megvédte a hazát, egészen addig, amíg a gyalázatos békeszerződés ezt nem szakította szét. Ők véreztek, ők éltek, ők harcoltak ezért, azt hiszem, büszkék lehetünk rá, és utána pedig bekövetkezett a jobbágyfelszabadítás, amelynek következtében nyilvánvaló, hogy polgári vármegyévé alakult át. Erre tekintettel tisztelettel kérem az Országgyűlést, a patkó minden oldalát, hogy legyen ez a vármegye kifejezés a vita vége, és maradjon a vármegye kifejezés az alkotmányban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adok szót, a Jobbik képviselőcsoportjábó l, rendes felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony! (10.10) HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elöljáróban engedjék meg, hogy az előttem szólóhoz kapcsolódjak egy rövid módosítás erejéig. A 110. ajánlá si pont szerint - amelyet Harrach Péter képviselőtársunk és Lázár János képviselőtársunk nyújtott be, és amelyet egyébként a bizottság elfogadott, és a fővárosi, illetve vármegyei kormányhivatalok működését pontosítja - még mindig a megye szó szerepel, de azt viszont elfogadta a bizottság, úgyhogy nyilván egy kapcsolódó módosító indítvánnyal lehet ezt a helyzetet rendezni, hogy ha egyébként a vármegye kifejezés marad, akkor ezen cikkelyen belül is ez szerepeljen. Egyebekben pedig alapvetően a 112., 113., ál talam benyújtott ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni. Ugyanakkor, mielőtt konkrétan ezekre rátérnék, azért meg kell hogy említsek pár további olyan módosító indítványt, amely a korábbiak során vérzett el a tisztelt Ház, illetve a kormánypártok támogat ásának hiányában, és amelyek sajnálatos módon ezért kikerültek, és nem szerepelnek jelenleg az Alaptörvényben. Ilyen például az önkormányzáshoz való alapvető alapjog, amely elidegeníthetetlen. Ezt egyébként Ivády Gábor képviselőtársunk benyújtotta, és sajn álatos módon ez sem nyert támogatást a bizottságban. Pedig ez az, amely történeti alkotmányunk öt alapelvének, öt alapértékének az egyike: a személyi védelem, joguralom elve, függetlenség elve, törvény előtti egyenlőség elve mellett az önkormányzat, amely, tudjuk, az ezeréves alkotmányosságunkban nemcsak a településekre vonatkozott, hanem alapvetően a vármegyékre, de székekre is vonatkozott, illetve vallásokra is. Ez tehát nagyon sajnálatosan kimaradt. Ugyanúgy kimaradt a járások definíciója mint közigazgat ási, azon belül nem mint önkormányzati alapegység, hanem mint államigazgatási alapegység. Sajnálatos módon azt kell hogy mondjuk, hogy ha a kormányzat valóban meg akarja a járásokat alapítani újra, akkor ez lesz az első alkotmánymódosítás vagy alaptörvénymódosítás, amelyet majd az Alaptörvény életbe léptetése után meg kell szavaznunk. Ugyanúgy kimaradt belőle a stratégiai vagyon fogalma is. Ez az a vagyonelem lenne az önkormányzataink életében, amely az alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagyontárgyakat jelentené és azoknak a védelmét jelentené, tehát elidegeníthetetlen törzsvagyon részeként egy különleges vagyonfajta, de idetartozna természetesen az önkormányzati földvagyon kérdése is,
