Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2067 amely további garanciát jelenthetne az önkormányzatok gazdaságos műk ödésének biztosítása mellett. De kimaradt sajnos a népi kezdeményezés is, ami rendkívül fájó számunkra, már csak azért is, mert ez, mondhatjuk, hogy a magyar jogtörténetnek egy hungarikuma, és a félig közvetlen hatalomgyakorlásnak egy nagyon fontos eleme. Tehát a nemzeti együttműködés rendszerében dolgozó kormánypártoknál érthetetlen számomra, hogy miért fájt, hogy ez belekerüljön az alaptörvénybe. Ez inkább a nemzeti nem együttműködés rendszerét jelenti számunkra. Ugyanakkor azt is sérelmezzük, hogy a korm ányhivatalok ezentúl nem az ellenőrzési jogukat gyakorolhatják majd a települések felett, hanem a felügyeleti jogukat, ez gyakorlatilag majdnem egy kvázi ügyészséget teremt vagy kényszerít rá az önkormányzatokra. Az ügyészség egyébként ezt a felügyeleti sz erepet ellátja, tehát nem egészen értjük, hogy miért kellett ezt a szerepet még ebbe az irányba megerősíteni. De valószínűleg ez az, amely egyébként abba a rendszerbe foglalható, amely az önkormányzatok szabad döntési jogát súlyosan korlátozza. Ez nemcsak ebben jelenik meg, de megjelenik abban is, ami a kormányzati vétó - illetve jelenleg az alaptörvény beterjesztett szövege szerint ez a kormányhivatali vétó, a módosítás szerint a kormányzati vétó lenne az eladósodottság megfékezésére? Nem tudom, hogy miért , mert azt az általános vitában is elmondtam, hogy az Áht. egyébként is szabályozza, hogy az önkormányzatok saját korrigált bevételüknek 70 százalékáig adósodhatnak el. Inkább az Állami Számvevőszék feladata lenne, hogy ellenőrizze, hogy valóban jól és hit eles adatok alapján és az elvárható gondosság elve szerint határozzáke meg az önkormányzatok a bevételeiket. Tehát ehhez képest szabható a hitelképességük is. De a döntési szabadság nagyon durva korlátozásának tartjuk a kötelező társulást is. Ez, kérem ti sztelettel, értelmezésünk szerint nem egyéb, mint a körzetesítésnek egy formája. Emlékezhetünk rá, hogy a hetvenes években a falurombolás, a kommunista falurombolás eszköze volt a körzetesítés, magyarul: a közös tanácsi rendszer fölállítása, amikor is elve tték eleve korlátozott döntési képességüket a falvaktól. Így lett összesen 1100 önkormányzat? - nem is tudom, minek lehetett azt akkor nevezni , 1100 közös tanács, amiből végeredményben mostanra 3200 önkormányzat jöhetett létre. Azt is nagyon sajnáljuk, h ogy az a módosító indítványunk is elveszett, amely szerint az önkormányzatok, ha hatáskört és feladatot kapnak az államtól, ahhoz nem arányos támogatásra jogosultak, hanem az államnak teljes egészében biztosítania kellene a fedezetet. Ezáltal értelmezésünk szerint gyakorlatilag az állam maga elismeri, hogy ő maga sem tudja ellátni ezeket a feladatokat, tehát nem tudja biztosítani ő maga az egészségügyi ellátást, az oktatás megszervezését és így tovább, ezt átadja az önkormányzatoknak, és annyi pénzt ad mell é, amennyit tud, leginkább keveset. Most jelenleg ott tartunk, hogy minden állam által átadott egy forinthoz további egy forintot kell tenniük az önkormányzatoknak, ha mondjuk, csak az oktatási rendszerről beszélünk. Mi mindenképpen szeretnénk az önök figy elmébe ajánlani ezt a módosító indítványunkat. Ha tisztességesen és valóban a jövőbe tekintően akarunk alaptörvényt meghozni, megszavazni, akkor ezt a kitételt igenis azért, hogy garanciát tudjunk nyújtani egyszer s mindenkorra önkormányzataink számára, ho gy az életképességükhöz az állam minden tekintetben megpróbál hozzájárulni, ahhoz ezt a módosító indítványt igenis be kellene fogadni. Összességében ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy meg kellene húzni a mérleget, hogy megérte ezért, ha csak az önkormá nyzati fejezetet nézzük, alaptörvényt létrehozni? A toldottfoldott paktumalkotmány, amit a kommunista rendszerből örököltünk, sajnálatos módon, ki kell hogy mondjuk: sokkal több jogot biztosított az önkormányzataink számára. Ez szégyen, kérem tisztelettel ! Ezért az a romantikus hevület vagy vallási lelkesültség, amely sokszor az általános vitában a kormánypártok részéről megnyilatkozott, hogy mondjam, egy kicsit őszintétlennek tűnik számunkra. Amikor ilyen egyszerű módon a mondatokat, amelyek az alaptörvén yjavaslatban le vannak téve, megpróbáljuk elemezni, akkor azt látjuk, hogy éppen ezeken a régi, nagyon régi, nagyon rossz,
