Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. április 1 (81. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
2065 Kristó Gyula professzor úr, aki sajnálatosan elhunyt, de hosszú időn keresztül foglalkozott a vármegyékkel, azt írta az egyik tanulmányában, hogy nincs olyan intézményünk, amelynek múltja olyan messzi korba nyúlna vissza, mint a vármegyéé. A vármegye, tisztelt képviselőtársaim, hazánk közigazgatásának legrégebbi és legfontosabb szerve. A vármegye, a comitatus területi közigazgatási egység, amely az államalapítás korától a tanácsrendszer 1950es - hangsúlyozom: '50es - felállításáig működött. Szent István alapította az első várme gyéket, és az 1938as Szent Istváni év alkalmával az egyik leghíresebb magyar történész, Hóman Bálint tanulmányát és könyvét valahogy úgy kezdte, hogy emlékezzünk Szent István királyról, az igaz bíróról és győzelmes hadvezérről, és így folytatja: vármegyé ink és városaink megalapítójáról. Hát azt hiszem, hogy Hóman Bálintnak lehet hinni, Kristó Gyulának is lehet hinni, s mindazoknak a történészeknek, akik világosan és egyértelműen igazolták, hogy a vármegye kifejezés a legrégebbi megfogalmazása a területi e gységeknek, és arról aztán az égvilágon senki nem tehet, hogy a vármegyék - ami a szóban is benne van - várak köré épültek, hisz Szent István korától kezdve büszkélkedhetünk jó néhány várral. Úgyhogy a várakkal kapcsolatos, sajtóban megjelent dehonesztáló kijelentésekkel és vulgáris megjegyzésekkel nem is kívánok foglalkozni, egyszerűen nevetséges érvek, amelyek ezzel kapcsolatosan valami régmúlt, rossz, retrográd kifejezésekre utalnak. Tisztelt Országgyűlés! A Szent István alapította első, úgynevezett kirá lyi vármegyék a királyi birtokokban lévő várak mezsgyéje volt, melyek a rendiség évszázadaiban átalakultak nemesi vármegyékké. Ezek a municípiumok voltak, a Béccsel szembeni nemzeti függetlenségi törekvések helyi bástyái, majd a dualista és a két világhábo rú közötti korszakban átalakultak polgári vármegyévé. Kisebb szervezeti egységei voltak szintén az Árpádkorban, annak végén alakultak ki egyébként a járások is. Az 1984. január 1jétől az alkotmányt módosító 1983. évi II. törvény 4. §a szüntette meg a já rásokat, amelyekkel kapcsolatosan most szó van arról, hogy esetlegesen újra a járásokat közigazgatási egységként visszaállítsuk. A királyi vármegyék az államalapítástól a XIII. század közepéig álltak fenn, nemcsak közigazgatási egység volt, hanem bíráskodá si feladatokat is elláttak. Feje az ispán volt, ő képviselte a központi hatalmat, felelt a királyt megillető jövedelmek beszedéséért, bíráskodott, és a helyi katonai erő parancsnoka volt. A nemesi vármegye a katonai középrétegek önvédelmi harcának eredmény eként az 1230as évektől kezdve jött létre. A nemesi vármegye a birtokos nemesek önkormányzati szerve volt, mely jelentős feladatokat látott el az állami hatalom gyakorlásában, hatásköre, szervezete a XVI. századra formálódott ki. A nemesi vármegye megvála szthatta és visszahívhatta az országgyűlési követeket, döntött a választójogról és a szavazás módjáról, a helyi törvényhozás is a vármegye kizárólagos hatáskörébe tartozott, élén pedig a főispán állt. A polgári vármegye kialakulására az első jelentős lépés pont a most említett 1848. évi XXVI. törvénycikk volt, hisz az áprilisi törvények megszüntették a vármegyék törvényhozó közreműködését. Végül, de nem utolsósorban az 1886. évi XXI. törvénycikk iktatta törvénybe a 63 vármegyét, a törvényhatósági városokat, és rendelkezett a corpus separatum sacrae coronae adnexumról - amely itt a középcímerben mögöttem látható , Fiume különleges státusáról is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Kristó Gyula professzor úrnak, ha a magyar vármegyékkel foglalkozó történésztársadal omnak hiszünk - és hihetünk , akkor azt hiszem, nem lehet vitatkozni a tekintetben, hogy Magyarország közigazgatási egységénél a legpregnánsabb, leghitelesebb megfogalmazás a vármegye szó, ez a magyar történelem egyik legfontosabb, legszebb kifejezése. Ug yanazt tudom megismételni, amit az alkotmányügyi bizottságban elmondtam: ha mi nemzeti alkotmányt akarunk csinálni - márpedig ez a magyar nemzet alkotmánya, egy nemzeti kormány alkotmánya , akkor nem vehetjük ki belőle Szent Istvánt és a Szent Koronát, ne m vehetjük ki belőle a vármegyéket is. Hiszen - és nem utolsósorban ezzel szeretném talán befejezni - ha azt a
