Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VARGA GÉZA (Jobbik):
1923 egy úgynevezett termőföldnyugdíjalapot. Miért is volna jó ez a termőföldnyugdíjalap, és miért is oldana meg több problémát egyszerre? Tudjuk, hogy amíg a föl dmoratórium még fennáll három évig, addig magánszemély és az állam a két tényező, aki földet birtokolhat. A magánszemély miért nem jó? A magánszemélyek mögött látjuk, hogy strómanok vannak. Ezek a strómanok azóta is virágzanak, és számos interpellációm szó lt erről, Bábolnára utalok itt, hogy a strómanok most a Nemzeti Földalap léte alatt is és a FideszKDNP uralkodása alatt is jól működnek. Hiszen egy családi gazdálkodó egyik nap megvett egy földet, több száz hektárról van szó, lássatok csodát, amikor be le tt jegyezve a földhivatalba a tulajdonjog, akkor rögtön rákerült néhány milliárdos jelzálog. Ez most történt, még akkor is, ha az előző rendszerben kezdődött, a szocialistáknál. Tehát a Nemzeti Földalapnál sem voltak résen, hogy hogyan kellene megvédeni le galább az állami földeket. A javaslatom szerint tehát ezen termőföldnyugdíjalap esetében az történne, hogy a Nemzeti Földalap birtokában lévő földekre kötvényt bocsát ki, és ennek a termőföldnyugdíjalapnak adja el a kötvényeit. Így a Nemzeti Földalap nem adhatná el azt a földet, aminek alapján kiadott kötvényt. Így viszont biztosítva volna az, hogy a jövő nemzedékeknek és a mi generációnknak a nyugdíja biztosítva legyen. Hiszen ahogy tudjuk a globális folyamatokból, hogy az élelmiszer, a föld egyre inkább fel fog értékelődni, ha az élelmiszert értéknek tekintjük, akkor a vizet egyenesen aranynak a jövőben. Ezért tehát egy ilyen kombináció ezt valóban megoldaná, úgyhogy én ezt javaslom. Az egyik módosítónk erre irányul, nagy érdeklődéssel várom, hogy mi les z erről az önök bizottságainak a véleménye, és egyáltalán általános vitára engedike majd ezt a módosító javaslatunkat. Így ezzel három legyet tudnánk ütni egy csapásra, ez biztos befektetés a nyugdíjukat megtakarítók számára, magyar kézben maradhatna a fö ld, hiszen ez a nyugdíjalap, lévén, hogy állami, ennek most a moratórium alatt is joga volna földet birtokolni és vásárolni, ugyanakkor birtokpolitikai célokkal a gazdálkodókat sem hoznánk hátrányos helyzetbe. Hiszen ahhoz, hogy egy fiatal gazda most be ak arjon szállni a versenybe, mondjuk, akar 30 hektár földet megvenni, az körülbelül 20 millió forintjába kerül. Nem tudom, melyik gazdálkodni szándékozó fiatalnak van 20 millió forintja, de ebben az esetben ő ettől az alaptól bérelhetné ezt a földet, miközbe n a 20 millió forintját a gazdasága felépítésére használhatná. Tehát egyértelműen látszanak ennek az előnyei. Tehát még egyszer mondom: nagy érdeklődéssel várom, hogy mi lesz a sorsa ennek a módosító javaslatunknak. A harmadik, ahogy említettem, a fenntart hatóság szempontjából az államadósságra térnék ki még röviden. Büszkén idézik többen önök közül, kormánypárti képviselők közül, hogy ez milyen nagyszerű intézkedés, így végre akkor most korlátozva van az államnak a mohósága, és nem költhet többet. Ha ezt a szocialisták nyolc évével hasonlítjuk össze, és ezt arra a célra tették ide be, hogy pofozzuk az MSZPt, akkor ebben mi szívesen segítünk, ami az MSZP pofozását illeti. De abban már nem, hogyha elemezzük, hogy ennek mi lesz a hatása. Hogyan lehet az állam adósságát csökkenteni? Kizárólag úgy, ha az állam megszorító intézkedéseket hoz. Orbán Viktor miniszterelnök úr a versenyképességi paktumhoz körülbelül ezek miatt az okok miatt nem csatlakozott. Tehát csak megszorításokkal lehet az államadósságot ez alatt a szint alatt, amit ír a javaslat, hogy 50 százalék alatt tartani, de ezt csak olyan áron tudjuk, hogy közben az egészségügyet, az oktatást és sok más intézményt le kell építenünk vagy lejjebb kell építenünk. (15.30) Ha ezt megtesszük, akkor, talán az én gyerekeim már végeztek az egyetemmel, de mondjuk, egy fiatalabb kollégánk azt mondja, hogy hát a gyerekeimet egyetemre kell járatnom, tandíjat kell fizetni, mert a kormány megszorított, hogy az államadósság 50 százalék alá csökkenjen, nekem hitelt kell fel vennem. Magyarul, amit ezzel mondani akarok, hogy tehát nem elég az államadósságot csökkenteni. A valódi tét az ország külső eladósodottsága, és ha önök csak az államadósságot csökkentik, miközben a külső eladósodottságunkkal nem törődnek, akkor ennek az l esz az
