Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VARGHA TAMÁS (Fidesz):
1924 eredménye, hogy amit megtakarítunk a réven, azt el fogjuk veszíteni a vámon. Tehát ezért ezt mindenképpen figyelembe kellene venni. Miért adósodott el a lakosság? Csak fölidézni szeretném, bizonyára, akik figyelemmel követték, azok tudják, amit most idézek. Ez az úgynevezett hozamkereskedelem az, ami működtette a bankokat. Az osztrák bank, mondjuk, azt mondta, hogy ott veszek fel devizahitelt, ahol alacsony a kamata. Fölveszem, és ott helyezem ki, azoknak a bankoknak csorgatom leánybankokon, hálózato kon keresztül, ahol magas az alapkamat. Nos tehát, mindig is az elmúlt 20 évben a mi alapkamatunk mindig magasabb volt, ezért az osztrák banknak érdemes volt valahol olcsó, egykét százalékos hitelre felvenni pénzt, és a mi gazdaságunkba betenni. Ez a váll alkozásokat és a lakosságot sújtotta. Amit önök javasolnak, hogy legyen 50 százalék alatti, ez tehát azt fogja eredményezni, mert a gazdaság nem állhat meg, a gyerekeinknek tanulni kell, az egészségügyi szolgáltatást igénybe kell venni, és nem sorolom még, hogy a vállalkozások és a lakosság mire szoktak felvenni hitelt, ez az igény továbbra is ott lesz, ellenkező esetben önök mély depresszióba, mély stagnálásba, mély válságba fogják dönteni az országot. Arra kérem önöket, hogy tehát a jövőképük szempontjábó l ismét vizsgálják fölül ezt az alaptörvényjavaslatot. Van még idő módosításra hétfőig. Mi beadtunk néhányat, önök is tegyék ezt, hogy ebből a szempontból is kiállja a történelem próbáját. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Vargha Tamás, a Fidesz képviselője. Öné a szó. VARGHA TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úton vagyunk az emberi életben, és úton vagyunk a magyarság ne mzeti és állami létében. Az alkotmányozással jelentős állomáshoz érkeztünk. Történelmünk majd fél évezredét nagyhatalmi elnyomás és kiszolgáltatott függés határozta meg. Az új alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kimondja az együttműködés igényét a világ minden nemzetével. Magyarország két olyan érdekközösség tagja, amely felelősséget vállal a béke és biztonság fenntartásában, és amelyeknek ebből a szerepéből nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeink erednek. Az új alaptörvénnyel szemben - ahogy minden jogszabállyal szemben - elvárás, hogy korszerűen és a gyakorlat próbáját kiállva szabályozza életünket. A javaslat a kormány hatáskörébe utalja a Magyar Honvédség alkalmazásának és külföldi állomásoztatásának engedélyezését, valamint külföldi fegyv eres erők magyarországi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazásának, illetve magyarországi állomásoztatásának engedélyezését, amennyiben az az Európai Unió vagy az Északatlanti Szerződés Szervezete döntésén alapul. Teszi ezt azért, mert hazánk felismeri és elkötelezi magát amellett, hogy a mai kor biztonsági kihívásai - mint a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a regionális konfliktusok és a nemzetközi terrorizmus - nem kezelhetők széles nemzetközi együttműködés nélkül, ami végső esetben, ha már minden más lehetőség kimerült, a fegyveres erők beavatkozását is magában foglalhatja. Csak a NATO és az Európai Unió döntése alapján van azonban lehetősége erre a kormánynak, minden más esetben - nagyon helyesen - ez a jog a népszuverenitás legfőbb letéteményesét , az Országgyűlést illeti. Mindez nem újdonság. Újdonság azonban az, hogy a javaslat egységesen, egy szerkezeti egységben szabályozza a katonai műveletekben való részvételhez kapcsolódó döntések meghozatalára vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak új elem, h ogy a Magyar Honvédség alapvető feladatai közé - amellett, hogy természetesen első helyen Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak védelme és a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi feladatok ellátása áll - immár az alaptörvény szintjén is bekerül a békefenntartás és a humanitárius tevékenység, ami egyébként a honvédelemről szóló törvényben már szerepel. Ez is azt a felismerést tükrözi, hogy a biztonsági fenyegetések nem ismernek határokat, és egyetlen ország sem elég
