Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VARGA GÉZA (Jobbik):
1922 Rögtön a Nemzeti hitvallás résznek a huszonnegyedik bekezdésében önök azt írják, és el sem hiszem, hogy ezt utána elolvasták, hogy mit írtak le: “Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.” Elgondolkodott valaki ezen a soron, amit önök leírtak? Hogy ilyen nyilvánvalóan... - ha ez egy freudi elszólás, akkor ez azt jelenti, hogy önök a jövő nemzedékre akarják tolni azt, hogy naggyá tegyék Magyarországot. Önök nem merik vállalni azt, hogy nekünk, a mi felelősségünk az, hogy naggyá tegyük Magyarországot, és az unokáinknak, gyerekeinknek csupán az legyen a feladatuk, hogy ezt az örökséget továbbvigyék. Önök ezt egyértelműen továb btolják. De mielőtt azt mondanák, hogy ez csak egy tévedés - ezt majd egyébként meglátjuk a végső változatban , ha azt gondolnák, hogy ez tévedés, akkor ha továbbmegyünk az alaptörvényen, akkor látjuk, hogy önök egyszerűen az egészséges környezethez való jogot mint alapjogot kivették az új változatból. Ez még abban a sokat és általunk is átkozott ’49es alkotmányban is benne van, tehát az egészséges környezethez való alapjog. Ha kivesszük ezt az alapjogot, akkor nincs szükség a jövő nemzedék ombudsmanjára természetesen, hiszen akkor nincs, hogy ő milyen alapjogot védjen meg. Mi ezt nem a jövő nemzedékekért felelősen megfogalmazott alaptörvénynek nevezzük, hanem éppen az ellenkezőjének. Mi ezzel szemben éppen hogy tovább bővítenénk az ombudsmanok sorát, az o rszággyűlési biztosok sorát, és a kereskedelmi ombudsman intézményét is bevezetnénk annak érdekében, hogy a magyar vidék ne pusztuljon tovább. Hiszen mindannyian beszélünk a kis- és közepes vállalkozásokról, beszélünk a kistermelőkről, a családi gazdaságok ról, de nekik a kereskedelmi esélyeik közel nem azonosak, mint a nagy, versenyképes multinacionális cégeké. Tehát ezért számos visszaélés van, de erre most nem térek ki, hiszen ez nem az alaptörvény kérdése, de az, hogy az ombudsmanok körét szűkítik, ez ne m a jövő nemzedékéért való felelősségtudattól van vezérelve. Nézzük a másik szempontból, a természeti kincseink védelme szempontjából! Sokan sokfélét mondtak el ezen a héten ebben az általános vitában ezzel kapcsolatban is. Nincs még egy olyan része ennek az alaptörvénynek, statisztikát húzogattam, persze nem hivatalos, csak ilyen strigulázós statisztikát, a föld védelme hangzott el legtöbbször a kormánypárt soraiból is. De ugyanakkor hallottunk egy felszólalást, azt hiszem, hogy kedden Font Sándor képvisel őtársam szájából, miszerint a föld védelmét nem lehet az alaptörvényben szabályozni. Miközben tehát sokan önök közül a föld védelmét fontosnak tartják, a szövegben is benne van, ugyanakkor, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, erre nem adnak sem garanciát, sem pedig valódi választ. Ezért van ez az ellentmondás, Font Sándor úr, aki esetleg közelebb van ahhoz, hogy mit lehet az Unióban és mit nem, valamint azok, akik jámbor óhajként önök közül betették ezt a javaslatot. Természetesen a természeti kincseinket, közöttük első helyen a földet, a vizet és más természeti kincseket, azokat kötelességünk megvédeni, és igenis ezt az alaptörvényben kell szabályozni. Tehát a kormány felelősségét értem, hogy úgy kell ezt megoldanunk, hiszen a szándék talán közös mindannyi unkban. Itt van a levegőben ennek a szelleme, hogy valahogy meg kellene ezt védeni. A kormányzat felelőssége pedig az, hogy nemzetközi szerződések kötik, nem utolsósorban a csatlakozási szerződésünk, amely a földet a tőke szabad áramlásának kategóriájába s orolta. Ezért most mivel is állunk szemben? Hogyan tudjuk az óhajunkat, hogy jámbor vagy valódi, reális, hogyan tudjuk ezt megvalósítani? Ehhez nagyon kreatív és árnyalt megoldások kellenének. Ezeket nem látjuk, ezeket hiányoljuk úgy az alaptörvényterveze tükből és javaslatukból, mint a korábban már meghozott intézkedéseikből. Ezek közül elég, ha csak a Nemzeti Földalapot említem. A Nemzeti Földalapról szóló törvényt a földtörvénnyel együtt módosítottuk tavaly, valamikor augusztusban, és ez szeptembertől ha tályos. Ebben azt nem tették meg, hogy legalább az állami tulajdonban lévő földeket megvédjék a spekulációtól és attól, amitől meg akarják védeni az alaptörvénnyel. Mi ezért, és egy konkrét javaslatom van, ami talán nem hangzott el, de ennek a hiányát vala mennyien érezzük: egész egyszerűen létre kell hozni - és ezt az alaptörvényben lehet rögzíteni -
