Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
1891 törvényjavaslat előzetes vizsgálatát. Az irányadó alkotmánybírósági határozat kimondta, hogy az Alkotmánybíróság nem tanácsadója az Országgyűlésnek, hanem bírája az Országgyűlés törvényalkotó munkáj a eredményének. A hatalommegosztás alkotmányos elvével is ellentétben állna, ha a törvényhozás bármely szakaszába bevonható lenne az Alkotmánybíróság. A testület rögzítette ezért, hogy a törvényjavaslat tekintetében csak zárószavazás előtt álló szöveg vizs gálatára van az Alkotmánybíróságnak hatásköre. E hatáskör gyakorlása a későbbiekben ekképpen rögzült. Az alkotmánybírósági vizsgálat előkérdésévé vált az, hogy valóban zárószavazás előtt álló javaslat kerülte az Alkotmánybíróság elé. Végül a viták oda vez ettek, hogy az 1998. évi I. törvénnyel megszűnt a törvényjavaslat előzetes vizsgálatának lehetősége. A történet érdekessége, hogy az Alkotmánybíróság az előzetes normakontroll hatáskörében utoljára ezen hatáskörének megszüntetése tárgyában járt el. Tisztel t Országgyűlés! A most tárgyalt javaslat megoldást ad a fenti kérdésre: fő szabállyá teszi az előzetes normakontrollt. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata a javaslat szerint mint alkotmányos jog az alkotmánybírósági hatáskörök közé fog tartozni. Ren deltetése annak megelőzése, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. Ha a törvényjavaslat alkotmányossága már a törvényhozás folyamán vitás, az előzetes kontroll elejét veheti annak, hogy a már kihirdetett és a gyakorlatban alkalmazott jogszabá ly megsemmisítésre kerüljön. Ezzel védi a törvényhozó tekintélyét. (13.00) A javaslat a törvényeknek az alaptörvénnyel való összhangjának biztosítása érdekében a köztársasági elnök mellett lehetőséget biztosít az Országgyűlésnek is arra, hogy a törvény kez deményezője az Országgyűlés elnöke vagy a miniszterelnök indítványára vizsgálatot kérjen előzetesen az Alkotmánybíróságtól. Erre a törvény elfogadását követően, de még a köztársasági elnök aláírása előtt kerülhet sor. Az Országgyűlés az előzetes normakontr ollindítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. Az elfogadott törvényt az Orsz ággyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a törvényt az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára megk üldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja alá és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvényellenességet. Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak bármely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor, a törvényt az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. Abban az esetben az Alkotmánybíróságnak 30 napja lesz arra, hogy összevesse az alaptörvénnyel, hogy összhangban vane azzal. Amennyiben a törvényt vagy annak bármely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek találja, ennek elhárítása érdekében az Országgyűlés a törvényt újból megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az í gy elfogadott törvény vizsgálata az eredeti eljárásnak megfelelően újból kérhető, az Alkotmánybíróság ismételt döntésére 10 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését a köztársasági elnök nem tartja az alaptörvénybe ütkö zőnek, vagyis alkotmányossági vétóval nem él, de a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével mégsem ért egyet, politikai vétóval is élhet. Ez azt jelenti, hogy egy alkalommal kérheti a törvény vagy valamely rendelkezés megfontolását az Országgyűléstől . A köztársasági elnök politikai vétóra való joga az Országgyűlés által kezdeményezett vizsgálatot követően akkor is fennáll, ha a törvényt az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összhangban levőnek találta. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezde ményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvényellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
