Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz):
1892 Az Országgyűlés által megtárgyalt és elfogadott alaptörvénnyel való összhangjának vi zsgálata ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb 10 napon belül határoz. Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán a visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, úgy a jogosultság az Országgyűlést, illetve a köztársasági elnököt a módosító rendelkezések tekintetében illeti meg. Tisztelt Országgyűlés! A nép akaratának maradéktalan kifejeződését biztosítják a javaslatban megfogalmazott garanciális szabályok, vagyis a ggály esetén még a törvény életbelépése előtt megteremthető lesz az alaptörvénnyel való összhang. Mindez a jogbiztonságot erősíti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Most Vitányi István képviselő úr következik rendes felszólalásra, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jómagam szerencsés embernek tartom magamat azért, hogy részese lehetek a parlamentnek, annak a parlamentnek, amely Magyarország alaptörvényét tárgyalja, és reméljük, elfogadja. Csatlakozom Hoffmann Rózsa államtitkár asszony szerdán elhangzott beszédéhez, amely szerint történelmi időket élü nk akkor, amikor megalkotjuk Magyarország alaptörvényét. A választói akarat és szándék semmibevételének tartom én is, mint ahogy ezt már többen kifejezték, hogy az MSZP és az LMP képviselői egyszerűen kivonták magukat az alkotmányozás alól, és nem vesznek részt a törvényalkotásban. A szocialisták a képviselőségnek egy új fajtáját választották, egyrészt részországgyűléseket tartanak, másrészt a parlament munkájában levelező tagozaton vesznek részt. Arra gondolok ugyanis, hogy megkapva a nemzeti konzultációs kérdéseket, lelkiismeretesen megválaszolták, és ezzel a maguk részéről az alkotmányozás kérdését lezártnak tekintik. Távollétük legnagyobb pozitívuma - olvasom egy sajtóorgánumból , hogy végre átszellőzik a Ház. Tisztelt Ház! Az alaptörvény megalkotására létrehozott alkotmányelőkészítő bizottságban a kezdet kezdetén minden parlamenti párt részt vett, és lehetőségük volt civil szervezetek bevonására, valamint a bizottság egyetemeket és jogtudósokat keresett meg, hogy nyilvánítsanak véleményt az alaptörvény ről, illetőleg tegyenek javaslatot annak szövegére, hogy az minél időtállóbb legyen. Az alaptörvény előkészítése során időről időre felmerült, vane egyáltalán alkotmányozási kényszer, illetőleg időszerűe új alkotmány készítése. Mindez annak ellenére merü lt fel, hogy már az MDFkormány idején is nyilvánvalóan látszott, hogy új, végleges alkotmányt kell létrehozni, és az 1994es választásokon az összes párt választási programja tartalmazta ezt. Az alkotmányozás folyamatával kapcsolatosan álljon itt egy napo kban elhangzott nyilatkozat, amelyet szó szerint idézek: “Az alaptörvény átdolgozása és bizonyos kiegészítése, teljesebbé tétele indokolt, az alkotmányozás szándéka szakmailag, politikailag elfogadható. Az a politikai erő, amelynek ehhez megvan a parlament i többsége, joggal formál igényt rá, hogy ezt elvégezze.” Ezt a nyilatkozatot Vastagh Pál, az MSZPkormány igazságügyminisztere tette, aki jelenleg is tagja a pártnak. Látható, ha nem politikai, hanem szakmai alapon közelítjük meg a kérdést, ez esetben ny ilvánvaló az alkotmányozás szükségessége. Ami a konkrét normaszöveget illeti, azzal kapcsolatban a 25. cikkhez szeretnék néhány mondatot fűzni, valamint javaslatot tenni az alkotmány nyolcadik fejezetének 29. cikke utáni kiegészítésre. A 25. cikk a bíróság ok fejezetet tartalmazza, és már több aggodalmaskodás hangzott el a vonatkozásban, hogy az idézett cikk nem tartalmazza a jelenleg működő, és a bíróság szervezetének és igazgatásának feladatait ellátó szervet, nevezetesen: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Aki figyelmesen olvassa az alkotmány ezen cikkelyét, az a (7) bekezdésben találkozik azzal, hogy a
