Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
1890 vezetők vagyunk. Meggyőződésem szerint a jövőben vissza kell térnünk ahhoz az összeférhetetlenségi szabályhoz , amely 1994ig működött, és ha nem is az ökör vagy az eke szarvához - ahogy már elhangzott a mai nap folyamán , de az önkormányzati vagy a parlamenti feladatainkhoz alkalmazkodva tudjuk a jövőben szolgálni a hazánkat. Azt gondolom, annak a törekvésnek, h ogy az önkormányzati és az országgyűlési tevékenységet válasszuk ketté, eleget kell tennünk. Én a magam részéről támogatom ezt a törekvést. Végezetül engedjék meg, hogy az alapjogi chartáról, illetve a Szabadság és felelősség fejezetről beszéljek. Az alapt örvény szövegtervezetének ez a része átveszi az európai alapjogi chartát. Ennek a vallásszabadságra vonatkozó részét emelem ki, amely nagyon fontos kitételt tartalmaz a következőképpen: “Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében az egyháza kkal együttműködik.” Ez kellő garancia arra, hogy történelmi egyházaink, történelmi felekezeteink kikerülhetnek abból a megalázó helyzetből, amelybe a kommunista diktatúra idején kényszerítették őket, hogy pusztán csak a sekrestyében, szigorú magánéleti ke retek között és magánügyként tekintettünk a vallásos emberek közösségére. Ez olyan együttműködéseket indíthat meg és mélyíthet el az állam és az egyházi közösségek között, amelyekre a jövő reményeit tekintve is méltán lehetünk büszkék. Köszönöm szépen, hog y meghallgattak. (Taps a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalásra Farkas Sándor képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm s zépen. Tisztelt Országgyűlés! Én is, mint a magyar nemzet tagja a választóimmal együtt az új évezred kezdetén büszke vagyok arra, hogy részt vehetek hazánk, Magyarország Alaptörvényének megalkotásában. Felszólalásomat a törvényalkotás témakörében kívánom m egtenni. Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Mint legfőbb népképviseleti szerv a nép akaratát nyilvánítja ki, amikor törvényeket alkot, más szóval a törvény a nép akaratának manifesztálódása. A javaslat mindezt a fontosságot szem el őtt tartva és a hagyományoknak megfelelően határozza meg a törvények kezdeményezésére jogosultak körét akként, hogy törvényjavaslatot a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság, illetve országgyűlési képviselő nyújthat be. Az alkotmány megalk otása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Országgyűlés alkotmányozási szándékát, az alkotmányi rendelkezésekben kifejeződő akaratát a képviselők kétharmadának megerősítő szavazatával valósíthatja meg, mondta ki ezt az Alkotm ánybíróság az 1260/B/1997. számú határozatában. Nincs tehát lehetőség, sem szükség népszavazásra ezen a téren. Az alkotmánybírósági törvény szabályai szerint a törvények tekintetében fennálló előzetes normakontrollnak két fajtája volt: egyrészt az Országgy űlés, annak állandó bizottságai és ötven képviselő indítványára a törvényjavaslat alkotmányellenességének előzetes vizsgálata, másrészt a köztársasági elnök indítványára a már elfogadott, de még ki nem hirdetetett törvény vizsgálata. Alkotmányossági szempo ntból az előzetes normakontroll e két formája közötti fő különbség, hogy míg a köztársasági elnök indítványozási joga - és így hatásköre - az alkotmányban van rögzítve, addig a törvényjavaslat vonatkozásában a hatáskör nem az alkotmányon, hanem az alkotmán ybírósági törvény rendelkezésein alapult. Alkotmányossági problémák ez utóbbi, a törvényjavaslat vizsgálatára irányuló preventív normakontrollal kapcsolatban merültek fel. Már az alkotmánybírósági ítélkezés kezdetén kérdésessé vált, hogy a törvényhozási el járás mely stádiumában végezheti el az Alkotmánybíróság a
