Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 25 (79. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
1875 felemelkedéséhez szükség van. Mert csak egészséges nemzet, egymással és a természettel harmóniában élő polgárok és közösségek képesek ezt megvalósítani. A magyar sport különleges esélyt ka p, mert sok területen kiemelt jelentősége van. Most is élen jár a nemzetegyesítésben. A legjobb határon túli magyar sportolók megjelenítése a magyar válogatottakban, a kézilabdázó Ilyés Ferenc és Mátéfi Eszter, a vízilabdázó Gergely István, a jégkorongozó Mihály Árpád, a labdarúgó Koman Vladimir és társaik felbecsülhetetlen értékes példaképei a magyar fiataloknak, életútjuk minta és biztatás a határon túli magyar gyermekek számára is. Feladataink az új alaptörvény elfogadásával nem érnek véget, a sarkalatos törvényekben teljesednek ki. Az életellenes, a gátlástalan önzést és a mások semmibevételét képviselő erők részéről kemény ellenállásra számíthatunk. Bár az MSZP és az LMP kivonult az alkotmány parlamenti vitájából, televíziókban, rádiókban és másutt mind en eszközt és alkalmat megragadnak a változás megakadályozására. Pozsgay Imre 1988ban azt javasolta az MSZP vezetőinek: hagyjátok megváltozni az embereket. Akkor sem hagyták, és most is mindent megtesznek majd az ő világuk, a rendetlenség, a szegénység, a bizonytalanság, a korrupció fenntartásáért. Az alkotmányozási folyamatból való kivonulásukkal saját későbbi helyzetüket nehezítik, hiszen ha visszatérnek a sarkalatos törvények vitájára, megmagyarázhatatlan és utólag is értelmetlenné válik távol maradásuk . Tisztelt Ház! Az új alaptörvény elfogadásával bizonyítjuk, hogy újra hiszünk önmagunkban, hogy felismertük a kétharmados többséggel járó felelősséget, és képesek vagyunk a változtatásra. Amennyit fordíthatunk saját sorsunkon, annyit kötelességünk fordíta ni rajta, hiszen Petőfivel szólva: ”Oly sokáig tengődtünk mi úgy, hogy / Volt is, nem is, a miénk az ország;”. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Varga István képviselő úr, Fidesz. DR. VARGA ISTV ÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország alkotmányánál beszélni valóban megtiszteltetés, másodszor szólni pedig, azt hiszem, még nagyobb megtiszteltetés. Ezért az idő rövidsé ge miatt is egyetlen egy fejezethez szeretnék hozzászólni: a bíróságokról és az igazságszolgáltatásról szeretnék beszélni, illetve ennek a reformjáról. De mielőtt érdemi mondandómat elkezdeném, magamhoz csak hű leszek annyiban, hogy szeretném bejelenteni a Háznak, hogy ma is történelmi nap van természetesen, hiszen 130 éve született Bartók Béla, és gyümölcsoltó Boldogasszony napján, 1780ban Mária Terézia adta azt a híresnevezetes alapítólevelet ide a budapesti egyetemre. Úgyhogy azt hiszem, ezért már érde mes volt ide bejönni a Házba. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon - és erről már Balsai képviselőtársam, az Antallkormány volt igazságügyminisztere beszélt - Baka András, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke szólt az igazságs zolgáltatási reformról, illetve a leendő, megszületendő alkotmány egyik fontos rendelkezéséről, és tekintettel arra, hogy a nagy méltóságú Legfelsőbb Bíróság elnökéről van szó, ezért szó szerint idézném a tegnapi felszólalását, nehogy pontatlan legyek, bár nem biztos, hogy ő pontosan fogalmazott: “Az Országgyűlés a 2010. évi törvényalkotást követően 2011 elején már meghatározóan új fordulatot kívánna venni, és a bírósági igazgatást valamiféle miniszteriális igazgatássá átszervezni.” Kedves Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy 1994ben, amikor én képviselő lettem, akkor sajnálatos módon egy baloldali fordulat következett be az országban, és egy HornKuncze nevezetű alakulat vette át Magyarország kormányzását, a HornKunczekormány. Az ak kori igazságügyminiszterhez, az én korábbi politikai ellenfelemhez, Vastagh Pálhoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt egyik központi vezetőségi tagjához fűződik az a bizonyos gyalázatos reform, amelynek következtében - ahogy én itt többször elmondtam a Házb an - a magyar igazságügyi
