Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - BODÓ IMRE (Fidesz):
1836 amelyről tudja, hogy négy évről szól, amelyről tudja, hogy felelős döntése következtében olyan vezetői lesznek az országnak, amilyet ő megszavaz. Ha nem megy el szavazni , akkor nem nagyon szólhat bele ebbe a döntésbe. Ha olyan döntést hoz, akkor az országnak bizony lehetnek olyan vezetői is, akik a saját érdekeiket helyezik előtérbe, ezért az egyén felelőssége, döntési felelőssége megjelenik minden szinten, akár a családr ól, akár a kisebb közösségről, akár az országról, a nemzetről beszélünk. Ez az alkotmány ezt lehetővé teszi. A múltunkban számos példát találunk felelős és felelőtlen döntésekről. Rajtunk múlik, hogy milyen lesz az ország sorsa. Annyian idézték itt a Himnu szt, hadd idézzem én is szabadon, ha lehet: Isten, adj nekünk hát jókedvet, bőséget, hozz ránk végre víg esztendőt! (Prof. Iván László: Bravó!) Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztel t Országgyűlés! Felszólalásra következik Bodó Imre képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót. BODÓ IMRE (Fidesz) : Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Felszólalásomnak a Szabadság és felelősség címet adtam. Az alkotmány napjainkban különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt, amelyben az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat, megszabja a hatalom gyakorlásának szervezetét és kereteit. Az ilyen értelmű alkotmány a p olgári fejlődés eredménye. Az alkotmány politikai megközelítésben a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a hatalom korlátait és az állampolgárok szabadságjogait. Az alkotmánnyal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a jogoka t ne csak megfogalmazza, hanem teremtse meg érvényesülésük biztosítékait is. Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja a személyes szabadságjogokat, szabályozz a az államszervezetek felépítését és működését. Az alkotmány egyenjogúsági elve a törvény előtti egyenlőséget jelenti mindenki számára, az egyenlőséget és a szabadságot. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nem is oly régi köztársaságban, mint amilyen a magyar, nincs fenyegetőbb veszély, mint hogy a vezetés lemond a társadalom szövetének megerősítését hozó megoldásokról vagy pusztán csak a vitás kérdések felvetéséről azzal a jelszóval, hogy meg kell felelni a pragmatikus, legtöbbször makrogazdasági kihívásoknak. Persze a világgazdasági válságban egy ország vezetésének a legjobb tudása szerint kell reagálnia. Ám tévedés lenne azt hinni, hogy a jó makrogazdasági politika, a jó válságkezelés azonos volna azzal a tágabban vett jó politikával, amely egyegy országon be lül megalapozza a társadalmi együttélést, a belső kohéziót, amely valójában a demokrácia minőségének fokmérője. Az 1949 óta érvényben lévő alkotmány azonban nincs dicsérhető állapotban. A ’49. évi alkotmány preambuluma ugyanis kimondja, hogy ez az alaptörv ény valójában csak egy átmeneti alkotás, a ’89es módosítás pedig csak a békés átmenetet biztosította. Tehát eleve ideiglenesnek szánt dokumentum, és az abban foglaltak csak az új alkotmány elfogadásáig érvényesek. Tekintve azonban, hogy még 2011ben sem r endelkezünk új alkotmánnyal, logikusan vonhatjuk le a következtetést, az ideiglenesség és az átmenetiség nem múlt el, azaz az alkotmányozók várakozásai nem teljesültek. Az 1989es módosítás mégiscsak abból a korábbi alkotásból származik, amelynek preambulu mában ez olvasható: a nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és a nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját. Ez a mondat p ersze nem ismétlődik meg a ’89es módosított szövegben, azonban ezernyi helyen a régi alkotmány megfogalmazásai köszönnek vissza. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az új alkotmány tervezetének paragrafusai leszögezik: “Magyarország független, demokr atikus jogállam. Magyarország köztársaság. A hatalom forrása a
