Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DIÓSSI CSABA (Fidesz):
1837 nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” Mindezeket kiegészítve az alkotmánytervezet Szabadság és felelősség fejezetének alapvető emberi jogokat tartalmazó felsorolásában világosan kifejezi, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam. Nem csak szimbolikus jelentősége van annak, hogy megváltozik a magyar alaptörvény számozása, új elnevezé st is kap, mivel mostanáig a többször módosított ’49. évi törvény van hatályban. Annak eredetije nem volt más, mint gyakorlatilag a szovjet alkotmány szolgai fordítása. A preambulum a Nemzeti hitvallás címet kapja, felidézi az ország történelmi múltját, az államalapítástól napjainkig, kiemelve ’48 és ’56 örökségét. Először jelenik meg alaptörvényi szinten a hatalommegosztás mint az állami erőszakmonopólium elvének rögzítése, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, a nemzeti és állami ünnepei nk, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkára alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének elve. A felsoroltakban, a ’49es szocialista alkotmánnyal ellentétben a most elfogadásra váró alkotmánytervezet demokratikus módon, európai szinten biztosítja a szolidaritást és a felelősség elvét. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség címet viselő második részének középpontjában az emb er és az őt megillető sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai állnak. Példaadója az Európai Unió emberi jogi chartája. Ennek mintájára jelenik meg a munkavállalók és a munkaadók egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás t ilalma, a fogyatékkal élők külön védelme, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. “Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége”. Ezzel a mondattal kezdődik az alaptö rvénytervezet Szabadság és felelősség című fejezete, amely az alapvető emberi és polgári jogokat sorolja fel. Ebben a jelenlegi alkotmányhoz képest számos kisebbnagyobb különbség található. Az alapvető jogokról a nagy betűvel írt “EMBER” szón túl a terve zet többet mond a jelenlegi alkotmánynál. Rögzíti ugyanis, hogy Magyarország nemcsak az egyéni, hanem a közösségként gyakorolható alapvető jogokat is elismeri. Változás az is, hogy nemcsak természetes személyek, hanem törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak alapvető jogok, és azokat is terhelik kötelezettségek. A szabadság nekünk elsősorban hétköznapi értelemben és különösen mint politikai szabadság, tehát nem mint jog létezik. Ez azt jelenti, hogy az embernek joga van ahhoz, hogy a közösségen belül maga határozza meg életét, a dolgokhoz való hozzáállását, maga döntsön saját sorsa felett, feltéve, hogy ezt nem önzően teszi, hanem úgy, hogy a közösségen belül annak javát tartja szem előtt. (16.30) A szabadság mint jog azonban felételez i azt, amit metafizikai szabadságnak nevezhetünk. A tudatos önbíráskodás, a képesség arra, hogy döntsön, a szabadság veleje. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Szabadság és felelősség - szól a fejezet címe. Szabadság ott van, ahol van felelősség, és fele lősség csak akkor várható el, ha biztosítva van a szabadság. Meggyőződésem, hogy szükséges, sőt elengedhetetlen, hogy megszülessen hazánk új alaptörvénye. Akik ezt nem tartják szükségesnek, azok nem gondolják komolyan a felelősséget, és nem gondolják komol yan a szabadság kérdését. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Dióssi Csaba képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megado m a szót. DIÓSSI CSABA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a holland parlamentben elhangzott gondolattal kezdjem felszólalásomat. “Ha úgy gondolod, hogy az
