Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
1819 legtöbb mostani alaptörvény az Európai Unióban. Az új Magyarország védi a fogyatékossággal élőket a megkülönbözetéstől, külön intézkedésekkel segíti a társadalomb a való beilleszkedésüket. Ez önmagában hatalmas előrelépés. Európában csak egyetlen más alaptörvényben van ilyen rendelkezés, a német alaptörvényben. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az is egyedülálló, hogy a jelnyelve t védjük, a magyar jelnyelvet elismerjük a magyar kultúra részeként. Ezzel a gesztussal Magyarország elismeri a Magyarországon élő jelnyelvhasználó hallássérülteket teljes jogú állampolgárként. Ugyanígy hasonló rendelkezés az Európai Unióban csak három más ik országban van. Az előbb említett előrelépések mellett azonban szükséges lenne még egy lépés. Ennek megtétele után, úgy érzem, teljes lenne a kép. Valóban teljes jogú állampolgárokká váljanak Magyarországon a fogyatékossággal élők. Ez a lépés a súlyos ér telmi fogyatékossággal élő emberek számára a választójog megadása. Ahhoz, hogy megértsük a problémát, tudni kell, hogy 2010 májusában az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot, mert a mostani alaptörvény korlátozza a választójogot azok számára, akik gondnokság alá vannak helyezve. Ezt meg kell szüntetni. Az új alaptörvény tervezete ehhez képest előrelépést jelent, hiszen külön bírósági eljáráshoz köti ezt a tiltást. Az én álláspontom szerint azonban ez az új rendelkezés a tervezetben nem felel meg a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek, különösen a fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZegyezménynek. Azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy semmilyen korlátozással ne sújtsa a fogyatékossággal élő embereket. A korlátozás el törlése nem új dolog, Kanada, Írország, Svédország, Olaszország és Ausztria már bevezette ezt a rendelkezést. Ezekben az államokban a legsúlyosabb fokú értelmi sérülteknek sem korlátozzák a választójogát. Eddig ebből semmilyen hátrány nem származott. Az eg yéni képességek külön vizsgálata, a szavazati jognak a bírói mérlegelése az egyén számára méltatlan, és ütközik a nemzetközi jogi egyezményekkel. Hangsúlyoznom kell, hogy vannak és lesznek olyan állampolgárok, akik súlyos fogyatékosságuk miatt nem fognak t udni szavazni menni. Ugyanakkor Magyarország és az új, innovatív elemeket tartalmazó alaptörvény megadja a választójogot minden állampolgár számára. Ezzel nagy gesztust tenne, ami éppen a magyar állampolgárság egyenrangúságát bizonyítaná. Ha ezt megtesszük , akkor bátran kijelenthetem a magam és a 600 ezer fogyatékossággal élő nevében, hogy Magyarország valóban teljes mértékben egyenrangúnak tekinti a fogyatékossággal élőket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Kösz önöm, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szakács Imre képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mióta nyilvánosságra került, és Lázár János frakcióvezető úr Harrach Péter frakcióvezető úrral közösen benyújtotta a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószövetség közös alaptörvénytervezetét, annak nyilvánoss ágra kerülése után nagyon sok támadás és kritika érte azokat a jelképes, de fontos részeket, amelyeket alaptörvényünk az alaprendelkezések között szerepeltet, mint a Kúria, a vármegye vagy akár az ország elnevezésére - Magyarország - vonatkozó javaslatot. A kritikák és a támadások hol gúnyosan, hol félelemkeltő attitűdökkel próbálták ezeket a nagyon mély és történelmi gyökereinkhez, múltunkhoz kapcsolódó szavakat, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jelentéseket lekicsinyíteni vagy ellehetetleníteni.
