Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
1802 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Vinnai Győző képviselő úr, Fidesz. DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ké pviselőtársaim! A mai vitában többször elhangzott, hogy miért van szükség alkotmányozásra. Szeretném néhány mondatban ezt megvilágítani, hiszen én magam is történelminek gondolom a pillanatot, és büszke vagyok arra, hogy ebbe a folyamatba bekapcsolódhatok, illetve részese lehetek. Hiszen az 198990es demokratikus átalakulás óta több mint két évtized telt el, és a Magyar Országgyűlés képtelen volt megalkotni az új alkotmányt. Képtelen volt, mert vagy nem volt meg a politikai és társadalmi felhatalmazása, va gy ha megvolt a kétharmados többsége, mint például 1994 és ’98 között, akkor ugyan hozzákezdett, és ahogy ma Kósa Lajos képviselőtársamtól hallottuk, pepecselt vele, de nem volt bátorsága végigvinni a folyamatot. 2010 áprilisában a választópolgárok felhata lmazták a FideszKDNPfrakciószövetség tagjait, hogy alkotmányozzanak, s nekünk van bátorságunk élni ezzel a társadalmi felhatalmazással. Mi nem paktumpolitikát folytatunk az emberek feje fölött, hanem kikérjük a véleményüket. A nemzeti konzultáció során - nagyon nagy szám - közel egymillió ember nyilvánított véleményt, küldte vissza a kérdőíveket. Ez is azt bizonyítja, hogy a készülő alaptörvény nem pártalkotmány, hiába sulykolják ezt egyesek, hanem mindenki alaptörvénye. Az MSZP és az LMP felelőssége az, hogy nem vesznek részt a parlamenti vitában, pedig a lehetőségük megvolt erre, sőt arra is, hogy saját alaptörvénykoncepciót és konkrét szövegtervezetet nyújtsanak be. Nem éltek vele, lelkük rajta. Magatartásukkal számoljanak el az emberek előtt, s saját lelkiismeretük előtt is. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy két kérdésről nagyon röviden szóljak. Az egyik a jogforrás, a történetisége az új alaptörvénynek, hiszen ahogy egy nagy gondolkodó fogalmazott, a múlt iránti társadalmi érdeklődés, a mú lt megbecsülése és tisztelete valójában a jelen önbecsülése és a jövő lehetősége is. Kölcsey (sic!) így írja ezt az Emléksorokban: “A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek.”, “Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék.” Azért mertem ezt az idézetet mondani, mert magam is SzabolcsSzatmárBereg megyéből jövök, ahol Kölcsey közel kétszáz évvel ezelőtt papírra vetette a Himnuszt, nemzeti imánkat. Milyen jogforrások vannak, amelyekre a mostani alkotmánytervezetnek építenie kell? Hiszen nekünk, magyarokn ak még nem volt írott alkotmányunk. Nem volt, mert az 1949. évi XX. törvénycikket, amelyet alaptörvényként egy diktatórikus rendszer ránk oktrojált, én nem tekintem a mi alaptörvényünknek. Ha visszatekintünk a történelmünkben, látjuk, hogy igen korán, a XI II. század elején találjuk az első forrásunkat, amely bizonyos sarkalatos jogokról rendelkezik. Igen, képviselőtársaim, ez az Aranybulla 1222ből, ahol megjelenik a túlzott hatalommal, a túlzott királyi hatalommal szemben az ellenállás joga. Talán kevesen tudják, de hadd mondjam el, e tekintetben akkor az elsők között voltunk Európában, igen, hét évvel a Magna Charta után. A másik kiemelkedő történelmi pillanat az 1848as forradalomhoz, nevezetesen az áprilisi törvényekhez köthető. Ekkor sikerült lerakni a modern polgári Magyarország jogi alapjait, amely a mai népképviseleti parlamentarizmus, a jogrendszer és a közigazgatás valódi fundamentumát jelenti. A mostani alaptörvénytervezetünk koncepciója és szövege minden tekintetben épít erre a történetiségre, és kimondatlanul vagy kimondottan is vállalja, hogy a sokáig íratlan alkotmánynak is tekinthető 1848as törvényeket tiszteli, és szellemiségét, jogi irányát ma is meghatározónak tekinti. Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy az alaptö rvény szövegébe bekerült a jó közigazgatáshoz való jog - idézőjelben ez a jó közigazgatáshoz való jog , nevezetesen, hogy a közigazgatási, hatósági eljárásokra vonatkozóan is alkalmazni kell a tisztességes eljárás követelményét. A hatóságoknak részrehajlá s nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül
