Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz):
1803 kell az emberek ügyeit elintézni. Ha ez nem így történik, akkor petíciós jog alapján kérelemmel és panasszal lehet élni. Az államnak hatékonyan kell működnie, és ennek a közszolgáltatások színvonalána k emelésében, a közügyek jobb átláthatóságában és a polgárok esélyegyenlőségének elérésében kell kifejeződnie. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül szeretnék utalni arra, amit mindenkinek tudni kell, hogy az alaptörvény jogrendszerünk alapja, minden más jogszabály az alkotmányból ered, és azzal nem lehet ellentétes. Azt gondolom, hogy rendelkezéseit a Nemzeti hitvallásban foglaltakkal, és történelmi - idézőjelben történelmi - alkotmányunkkal összhangban lehet értelmezni. A benyújtott alkotmánytervezetet s zellemiségében és szövegében méltónak tartom és elfogadásra javaslom, hiszen kifejezi történelmünket, hagyományainkat, hitünket, magyarságunkat, európaiságunkat, a szabadság és demokrácia melletti elkötelezettségünket. A szöveg azzal kezdődik, hogy “Isten, áldd meg a magyart”, és én, aki SzabolcsSzatmárBereg megyéből jöttem, ugye, azon a vidéken, Szatmárcsekén írta ezeket a sorokat Kölcsey, engedjék meg nekem, hogy úgy fejezzem be: “Nyújts feléje védő kart”. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) (13.50) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Kővári János képviselő úr, Fidesz. KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy nagyon rövid kis bevezetéssel utalnék arra, hosszú ideje f olyik a vita arról, hogy vane kényszere, vane szüksége az alkotmányozásnak, jóe a most meglévő alkotmány, vagy újat kell alkotni. Egyetlen szempontból szeretnék erre visszautalni, ez pedig az alapvető emberi joghoz, az élethez való joghoz való hozzáállá sa az alkotmánynak. A ’49es alkotmány az alapvető emberi jogokat a XII. fejezetben kezdi el, az új alkotmány pedig az általános alapvetések után rögtön az első fejezetében tárgyalja. S van még egy jelentős különbség: a hamarosan hatályon kívül kerülő alko tmányban azt olvashatjuk, hogy a szabadságjogok sorban fölsoroltatnak, a kötelességek pedig szinte egyáltalán nem. Azt gondolom, nem lehet véletlen, hogy az új alkotmány legfontosabb mondandója, hogy a szabadság és a felelősség csak együtt értelmezhető. Sz abadság és felelősség - ezt a címet viseli az alapjogok felsorolására hivatott első fejezet, amely így kezdődik: “Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.” Kétségtele n, hogy e tekintetben több parlamenti párt deficittel rendelkezik, így azok is, akik most nincsenek jelen az alkotmányozásban. Az első és legfontosabb alapjogként az alaptörvény az élethez és az emberi méltósághoz való jogot említi. Így szól a II. cikk: “A z emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Alapvető emberi jogként minden emberi életet a fogantatás kezdetétől - hozzáteszem: egészen az elmúlás ig - védelem illeti meg. Az élethez való alanyi jog ugyanis abszolút jog, azaz korlátlan és redukálhatatlan, mondhatni, minden más jogot megelőző jog. Emberhez méltó életnek pedig csak az az életvitel nevezhető, amely során a személy testi, lelki, szellemi szükséglete biztosítása minden ember, minden egyén számára elérhető létcélja megvalósításához. Ezt az esélyt egy demokratikus országban az államnak elsőrendű kötelessége védeni és támogatni. Mindannyian tudjuk, természettudományos tény, hogy az élet a ter mészet vagy a hívő ember számára teremtés adta jog, és ezért az ember beavatkozása csak az életet szolgálhatja. Az a helyzet, ami ma Magyarországon és a fejlett demokráciákban előállt, az a demográfiai krízis, az a szellemi vagy anyagi nyomor, ami a világb an jellemző, a sok háború mindmind annak köszönhető, hogy erről az ember nem vesz tudomást. Az emberi élet védelme a magzati időben éppúgy indokolt, mint az élet során minden helyzetben, még egyszer hangsúlyozom, egészen az elmúlásig.
