Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. STÁGEL BENCE (KDNP):
1775 története, míg az általános választójog a XIX. század derekán még abszurditásként hatott; ma ennek megkérdőjelezése gyakorlatilag elképzelhetetlen. Az általános választójog azonban ma sem általános. A legnagyo bb kirekesztett csoport éppen a kiskorúaké. Ha a választójog általánosságának elvét elfogadjuk, akkor a kérdést nem úgy kell feltenni, hogy miért kapjanak a kiskorúak szüleik által gyakorolható választójogot, hanem úgy, hogy miért nem rendelkeznek választó joggal. A nemzetnek mint politikai közösségnek a kiskorú polgárok is tagjai, jelenlegi kirekesztettségük a politikai jogokból nem magától értetődő. Vajon ki védte és ki képviselte azoknak a fiataloknak az érdekeit, akiknek az elmúlt évek felelőtlen kormány zása eredményeként felhalmozott államadósságot kell majd évtizedeken keresztül visszafizetniük? A képviseleti demokráciában mi, választott képviselők a közösség egészének képviseletében járunk el, beleértve a választójoggal nem rendelkezőket is. Jelenleg a kiskorúak képviseletéről a népesség egésze dönt. Ha erről saját szüleik dönthetnének, az nyilvánvalóan felértékelné a szülői korosztály politikai súlyát. A mai vita tétje talán inkább a közgondolkodás nyitottabbá tétele. A kiskorú népesség politikai képvi selete létező, jogosan felvethető kérdés, a választójog ugyanis ma sem általános. A legfontosabb ellenérv nem tűnik megalapozottnak. A gyermekek szülei mint képviselők által gyakorolt választójog nem a választójog egyenlőségének elvét sérti, hanem a személ yes joggyakorlás követelményének újragondolását igényelné. A választójog átalakítása egy új, generációk közötti szerződés kialakítását jelenthetné, olyan jövőorientáltságot intézményesítene, amire a demokratikus közösségnek égető szüksége lenne. Tisztelt O rszággyűlés! A kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdésén túl ugyanúgy társadalmi párbeszédre nyitott kérdés egyébként a választójog 16. életévre történő leszállítása is. A demokratikus jövő záloga a fiatalok közéleti szerepvállalása. Egyet lenegy demokratikus ország sem engedheti meg magának, hogy teljes nemzedékek a közélettől való teljes elszigeteltségben nőjenek fel. Az Ifjúság 2008 statisztikai gyorsjelentés egyik megdöbbentő kimutatása, hogy a 1529 év közöttiek egyhetede azon a vélemén yen van, hogy bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint a demokrácia. További közel egyharmaduk számára pedig gyakorlatilag lényegtelen, hogy demokratikus vagy diktatórikus körülmények között éle. A fiatalok közéletre nevelése, a közéletben val ó részvételük támogatása kiemelt cél kell hogy legyen. Ehhez az szükséges, hogy ők maguk is azt érezhessék, hogy nem a fejük felett döntenek alapvető kérdésekben, hanem a demokrácia játékszabályai szerint ők maguk is véleményt formálhatnak. Magyarországnak három olyan szomszédja is akad, ahol egy 16 éves már részt vehet a választásokon. A legismertebb ilyen ország Ausztria, amely 2007ben Európában elsőként és egyedül vezette be a 16os korhatárt, de Szerbiában és Szlovéniában is beleszólhat az ország dolga iba egy 16 éves; utóbbi államokban azzal a megkötéssel, hogy 1618 év között csak a munkával rendelkező fiatalok voksolhatnak. A korhatár leszállítása melletti legfőbb érv az, hogy a közéletet, a politikát így lehetne közelebb vinni a fiatalokhoz. A jogi é rvek is sokszínűek; nagy részük arra mutat rá, hogy a már nem gyerek, de még nem is felnőtt - tehát 1418 év közötti - fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Például egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót. Lehet j ogosítványa, büntethető és felelősségre vonható. Köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat, ez pedig igazságtalannak tűnik. Összességében megfontolásra és további társadalmi vitára ajánlom a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését, v alamint a választójog 16. életévre történő leszállítását. Tisztelt Országgyűlés! Kereszténydemokrata képviselőként az új alkotmánykoncepció kereszténységre történő utalásáról is szót kívánok ejteni. A kereszténység szerepe ténykérdés. Nélküle nincs magyar államiság, nincs magyar történelem. Ugyanakkor kerülendő az olyan
