Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - PŐSZE LAJOS (független):
1776 megfogalmazás, amely múzeumba helyezné a kereszténységet, mert nemcsak történelmi szerepe van, hanem jelenvaló is. Ha tehát a preambulum méltat történelmi értékeket, akkor nem a kereszténysé g említése, hanem kihagyása szorulna magyarázatra. Tisztelt Országgyűlés! Összességében mi, fiatal kereszténydemokraták egy olyan új alkotmányt szeretnénk, ami nevén nevezi az országot: Magyarország; ami nem hordozza a diktatúra jegyeit; ami felelősséget v isel a határain kívül élő magyarok sorsáért; ami rögzíti, hogy a szabadság a jogok és kötelezettségek egyensúlyában alapvető érték; ami tartalmazza, hogy mi, magyarok egész történelmünk során a keresztény civilizáció részeként határoztuk meg magunkat; ami olyan Magyarországot alapoz meg, ahol fiatalnak lenni jó, ahol érdemes családot alapítani; ami az értékteremtő munkára, a vállalkozás szabadságára építi a gazdaságot és itthon tartja a fiatalokat; ami megvédi a házasság és a család intézményét; ami a fogan tatásától kezdve védi és támogatja a megszületendő gyermekeket; ami hangsúlyozza a munka és a verseny fontosságát, az eredmények díjazását és a siker tiszteletét; végül, ami hatékonyan megakadályozza az ország végletekig menő, a jövő generációk rovására tö rténő eladósítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Felszólalásra következik Pősze Lajos független képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó. PŐSZE LAJOS (független) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány olyan kérdéshez szeretnék hozzászólni konkrétan az előttünk fekvő alkotmány kapcsán, amelyekhez már részben mások is hozzászóltak, illetve egy olyan kérdéshez részletesebben, amit én már korábban feszegettem. Ez a Nemzeti Bank helye, szerepe az alkotmányban. De mielőtt erre a számomra kedvenc csontra rátérnék, előtte szeretnék három más dologról is szólni. Többször felmerült itt az különböző fórumokon, majdnem minden olyan párt részéről, aki nincs itt most, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Ezzel kapcsolatban szeretnék arra emlékeztetni, hogy nagyon nagy alkotmányozási kényszer van. Kérem szépen, 1989 óta az eltelt 22 év alatt akkorát változott a világ, hogy valószínű, hogy igazából fel sem tudjuk fogni, hogy mi lyen Európában, milyen megváltozott körülmények között élünk. Gondoljunk csak bele, hogy létrejött egy Európai Unió, annak milyen dokumentumai, milyen szerződései jöttek létre, gondoljanak csak arra, hogy ebből a dokumentumból hogy kezdett kiszorulni a ker eszténység! Már csak ezzel szemben is egy ellenpontozás a Magyar Köztársaság, illetve Magyarország alkotmányozásában teljesen helyénvaló, és nem utolsósorban gondoljunk arra, hogy 22 év kellett ahhoz, hogy ez a társadalom összeszedje magát, kiizzadja magáb ól, történelmileg kiérlelje azt a lehetőséget, hogy az a többsége meglegyen, amely képes alkotmányozni. Ahogy szokták mondani: Hic Rhodus, hic salta! Itt van Rhodus, itt tessék ugorni! 22 éve nem volt lehetőség, és még 22 évig nem lesz lehetőség. Akkor hát mikor alkotmányozzunk, ha nem most?! Ennyit arról, hogy vane vagy nincsen alkotmányozási kényszer. Szeretnék a választójogról is néhány gondolatot elmondani. Messze egyetértek azokkal az elképzelésekkel, amelyek a gyerekes családoknak több választójogot adnának. (11.50) Megmondom, miért. Magyarországnak két nagy problémája, a magyarságnak két nagy sorskérdése van: a Kárpátmedence, illetve a szórványmagyarság integrálása és a demográfiai krízis. Most vagy fontos nekünk az, hogy a demográfiai krízist megol djuk, és akkor mindent ennek kell alárendelni, mert ez egy sorskérdés, ez nem egy aktuálkérdés; és ennek kell alárendelni azt is, kérem szépen, hogy bizony a gyermeket nevelő családoknak minden eszközzel olyan pluszlehetőséget adjunk, amelyik ezt a réteget , a társadalomnak ezt a részét erősíti. Ne higgye senki azt, hogy azok a törvényi változások, amelyek a szociális támogatások kapcsán itt most a tavalyi évben hatályba léptek, majd olyan nagyon meg fogják ugrasztani a gyerekszámot - nem! Rengeteg olyan dön tés,
