Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP):
1771 Tisztelt Képvis előtársaim! Én az előterjesztett tervezettel, annak szellemével és irányultságával egyetértek. Ezzel együtt javaslom és kérem a fentiek figyelembevételét az alaptörvény végső szövegének kialakításakor. 1987ben a Lakiteleki nyilatkozat zárómondata a követk ező volt: “Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széles körű összefogásával kijuthatunk a válságból.” Nos, a választók által megadatott kétharmados parlamenti többség és az alaptörvény létrehozását segítő mintegy egymilliónyi hozzászólásnak, tanácsnak és véle ménynek a birtokában bárki beláthatja: ennek a zárómondatnak a tartalma is megvalósulhat. Új korszak kezdetén vagyunk. A neheze, tisztelt Ház, képviselőtársaim, most kezdődik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (11.20) ELNÖK (Balczó Z oltán) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Felszólalásra következik SáringerKenyeres Tamás, a KDNP képviselője. Képviselő úr, öné a szó. SÁRINGERKENYERES TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy az alaptörvény megvitatása kapcsán néhány személyes érzést is megemlítsek. Különleges helyzetben vagyok, amikor részt vehetek a törvénytervezet megalkotásában; elsősorban azért, mert családi múltamból adódóan mint harmadik generációs képviselő vagyok jelen a magyar parl amentben. Nagyapám 1931tól 1939ig, édesapám 1998tól 2002ig, az első Orbánkormány alatt képviselte a magyarokat a haza Házában. Nagyszülő, édesapa sok nagy dologban vehetett részt ezek között a falak között, de a legnagyobb megtiszteltetés nekem jutott : 40 év diktatúra, 20 év rendszerváltási törekvés után az 1949es kommunista alkotmány helyett új alaptörvény előterjesztésének, megvitatásának és remélem, megszavazásának is részese lehetek. Személyemmel még egy érdekesség van összefüggésben, ez pedig a m ezőgazdasághoz, a magyar földhöz való kötődés generációkon át. Szintén nagyapámat, Kenyeres Jánost mint kisbirtokost, neves állattenyésztőt és édesapámat, dr. Sáringer Gyula akadémikust, a mezőgazdasági tudományok doktorát idézhetem ide azzal, hogy magam i s agrármérnök és növényvédő is vagyok. Nem hiszem el, hogy számukra - hozzám hasonlóan - nem a földkérdés lenne a legfontosabb az alaptörvény cikkelyei között. Természetesen nézetemet alapvetően meghatározza az a szemlélet, amelynek középpontjában a föld, a víz, az ész, a barna, a kék- és a szürkeállomány mint a nemzet legnagyobb értéke van. Ezt tekintem az emberi élet védelme után a legfontosabb kérdésnek. Engedjék meg, hogy erről külön is említést tegyek, hiszen keresztény emberként a legfőbb értéknek ke ll tekintenem az emberi életet. Sokan sokféle módon igyekeznek meghatározni, mikor kezdődik egy emberi élet, mikortól tekinthetjük teljes értékű embernek. Én nem értek a tudományos megközelítéshez, de egyet tudok: a fogantatás pillanatától a magzat minden tulajdonsággal, információval bír, ami később, idővel kiteljesedik, tehát azt meg kell védeni, hiszen teljes és egész ember, róla, jövőjéről, életéről mások nem dönthetnek. Kérdésemre az alaptörvény is választ ad, idézem: “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Ez számomra nagyon fontos deklaráció. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint háromgyermekes családapa rengeteg élményben van részem a gyermek eimmel kapcsolatban. Egy ilyet az alaptörvény otthoni elemzése során tapasztalhattam: amikor feleségemnek meséltem, hogy milyen sarkalatos pontok mellett halad az alaptörvény tervezése, kisebbik fiam egy kérdést tett fel, ami jelesül úgy hangzott, hogy min ek azt beírni, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Elakadt a szavunk, de ugye érzik önök is a kérdésben rejlő őszinteséget és normalitást. És amiért le kell még írni is? Az valami nem természetes indíttatásból fakad, de mégis szükséges. Az alap törvény ezt is tisztázza megnyugtatóan.
