Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
1772 Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztem a számomra legfontosabb ponthoz, amit az O. cikkelyből idézek: “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Mit is mond nekem az, hogy “Magyarország védi és fenntartja az egészs éges környezetet”? Egyik feladat a közvetlen hatás, a nemzethatárokon belül történő környezetvédelem, amelyhez kapcsolódik a második feladat, a közvetett hatás, amely kisugároz a Kárpádmedencére, Európába, illetve reménykedünk, hogy az egész világra. A fe lelősség óriási, de a cikkely ezt is egyértelműen rendezi. Természeti erőforrásaink megőrzése mellett a föld is szerepel kiemelkedően védendő értékeink között. Hogy mennyire tartjuk ezt fontosnak, azt semmi sem mutatja jobban, mint a kormányalakítást követ ően szinte azonnal megalakított Nemzeti Földalap. Ennek az intézménynek fő feladata a termőföldek cseréje, vásárlása, bérbeadása, a vidéken gazdálkodó és gazdálkodni akaró magyar emberek földalappal való ellátása. Összességében azonban nem lehetünk elégede ttek, hiszen az előző időszak furcsaságai miatt nem is tudjuk, milyen tulajdonosi szerkezetben van a föld, illetve annak művelése. Erre a kérdésre a sarkalatos törvények kidolgozásánál nagy figyelemmel kell lenni úgy, hogy figyelembe vesszük az európai uni ós szabályozást, azt tiszteletben tartjuk úgy, mint számos európai ország, mégis a hazai, a magyar tulajdonosnak legyen elsődleges joga a föld tulajdonlásához, bérléséhez, műveléséhez, hiszen ez alapozza meg a vidéki életet, az ott élő emberek boldogulását . Tisztelt Képviselőtársaim! Magam és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében egészében és az általam is kiemelt részletek vonatkozásában javaslom a törvényt elfogadásra. Isten, áldd meg a magyart! Köszönöm, figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖ K (Balczó Zoltán) : Megköszönöm a képviselő úr felszólalását. Szeretném jelezni, hogy ugyan nem kötelező érvénnyel, de van egy kérés a képviselők iránt. Ezelőtt fél perccel egyidejűleg négyen telefonáltak a teremben. Kérem, hogy tiszteljék meg a felszólalót azzal, hogy ha halaszthatatlan ügyben telefonálniuk kell, azt a folyosón tegyék meg. Köszönöm megértésüket. (Szórványos taps.) Felszólalásra következik Tapolczai Gergely, a Fidesz képviselője. Képviselő úr! DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz) : (Hozzászólásá t jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt pár napban már sokan mondták, hogy történelmi pillanat részesei vagyunk, egy olyan alkotmányozási folyamat részesei vagy unk, aminek a végén egy olyan alaptörvénye születhet a magyar nemzetnek, ami a múlt értékeit megőrizve a jövőbe is mutat. Ugyanakkor számomra és a többi fogyatékossággal élő sorstársam számára felemelő érzés és történelmi lépés az, hogy a mostani alaptörvé nytervezetben olyan új fogalomhasználat és új rendelkezés is bekerült, ami magasabb szintre emeli a fogyatékossággal élő személyek jogait is. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm szépen. Kezdeném a XIV. cikk (2) bekezdésével, ami kimondja a megkülönb öztetés tilalmát különböző szempontok szerint, mint például faj, szín, nem, politikai és vallási nézetek, és ebbe a felsorolásba most bekerült a fogyatékosság szerinti megkülönböztetés is. Ez egy jelentős lépés még akkor is, ha az eddigi alkotmányban és a mostani tervezetben is benne van a jog- és esélyegyenlőség. Ez a rendelkezés egybecseng a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZegyezménnyel is, amelyet a világon másodikként ratifikált Magyarország.
