Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz):
1770 torzult el a privatizáció, és lett a nemzeti vagyon - szellemi és dologi egyaránt - a gátlástalan hazai és nemzetközi haszonélvezők és bűnözők martaléka. Most, a kétharmados történelmi felhatalmazás birtokában a Magyar Országgyűlés alkotmányozó nemzetg yűléssé nyilvánította lényegében magát, és ezzel mi, kormánypárti képviselők történelmi felelősséget vettünk a vállunkra. Anélkül, hogy ennek ürügyén a történelmi rendszerváltó folyamat kezdeteinek történetébe bocsátkoznék, kötelességem megemlékezni arról, hogy a lakiteleki alapítók - és több ezren, több tízezren - eredeti programjában és nyilatkozataiban már jórészt ott voltak elemeiben azok az alapelvek, eszmei értékek, amelyek a mostani alkotmányozó folyamatban is szerepet kapnak, és kell hogy szerepet k apjanak. Mert nemzetünk alkotmánya, alaptörvénye nem a pillanatnak szól, nem a semmiből, hanem történelmi hazánk, országunk, nemzetünk történetéből fakad, és nem egy párt tulajdona, hanem a magyar nemzeté. Az alkotmányozás alapja természetesen a magyar tör téneti alkotmány kell legyen, de figyelemmel a közelmúlt eseményeire és a magyarság jogos mai igényeire is. Engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket az eredeti, a lakiteleki alapítók által jegyzett, az MDF két korai dokumentumára, amelyeknek szellemisége é s néhány konkrét elvi álláspontja mindmáig nem veszített semmit időszerűségéből. Az egyik a Lakiteleki nyilatkozat, amely a lakiteleki találkozó eredményeként született 1987. szeptember 27én. Ez a Lakiteleki nyilatkozat társadalmi közmegegyezést sürgetett a jövő Magyarországának alkotmányossági berendezkedése érdekében. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy a hatalom gyakorlásában részt vevő 1015 százaléknyi népességet meg kell fosztani a hatalomgyakorlás privilégiumától. Lám, ma is tetten érhető az az ig ény, hogy ez a 1015 százaléknyi kisebbség kívánja meghatározni az alkotmányozás menetét, és még ma is hangoskodva, majd teátrális távolmaradással ragaszkodik Kádárkori előjogaihoz. Az 1987ben szü letett politikai nyilatkozat megállapította, idézem, ma is érvényes mondatok ezek: “A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak , önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe” - írtuk 1987 szeptemberében. Ez utóbbi megállapításról elmondhatju k, hogy az a bizonyos közösen vállalható jövőkép éppen most formálódik, nem utolsósorban éppen a mostani alkotmányozási folyamat révén. Rendkívüli eseménynek tartom, hogy a választásokon elért kétharmados parlamenti többség a FideszKDNPfrakciószövetségne k lehetővé teszi, hogy az alkotmányozásra, Magyarország alaptörvényének elfogadására sor kerüljön. A lakiteleki alapítók által jegyzett korabeli MDF '88ban elfogadta alapítólevelét. Az alapítólevél ma is érvényes pontjait egészítem ki néhány olyan céllal, amely 20 év keserű tapasztalatából következik, és súlyos kötelezettséget ró valamennyiünkre, és akkor lényegében az alaptörvényünk elvileg megalapozza a további törvénykezés irányát és szellemét, a kétharmados sarkalatos törvényeket. Mindenekelőtt ki kell egészíteni azzal - amit az előttünk fekvő tervezet meg is tesz, és amit két évtizeddel korábban kellett volna megtenni , hogy nincs jogfolytonosság a mai demokratikus és az előző diktatórikus rendszer között. Továbbá azzal, hogy a nemzeti tulajdont - már ami még megmaradt belőle - védeni kell, és különösen erős védelmet kell nyújtani a magyar termőföldnek és a vízkészletnek, legyen az bármilyen jellegű vízvagyon, hiszen az nemcsak a jelen, de még inkább a jövő nemzedékek kincse, amelyet nincs jogunk elték ozolni és idegen kézre adni. Hasonlóképpen védelemben kell részesíteni nemzeti hagyományainkat, jelképeinket, szellemikulturális értékeinket, és támogatni mindazokat a törekvéseket, amelyek a magyarság megrongált öntudatát és önbecsülését itthon és külföl dön segíthetnek helyreállítani. Megfontolásra ajánlom többek között a Százak Tanácsa és a Szociális Unió által javasolt felsőház létrehozását is, bár a kétkamarás magyar parlament bevezetését magam is csak 2014 után látom megvalósíthatónak.
