Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
1766 Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül a nemzeti vagyonnal és a közpénzek védelmével foglalkozó XXXVIII. és XXXIX. cikkekben foglaltakkal összefüggésben szeretnék szólni. Az alaptörvény hite t tesz amellett, hogy a közpénzek felhasználása során a megfelelő átláthatóságot biztosítani kell. Az agrárium területén e rendelkezésnek - akárcsak a nemzeti vagyonnal foglalkozó XXXVIII. cikkben foglaltaknak - kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani. Ha rendet kívánunk tenni a mezőgazdaság különböző szektorai között, pontosan ismerni kell a valós tulajdonosi és egyéb érdekviszonyokat. Tudom, nehéz munka vár ránk, de az említett alkotmányos lehetőségeket is felhasználva meg fogjuk kezdeni az agrárpiac egye s területein, így különösen a terménypiacon a rendcsinálást, nem lehet ugyanis megengedni, hogy átláthatatlan struktúrájú cégek áfacsalásokkal és más módon károsítsák meg az államot, továbbá tűnjenek el a gazdákat megillető vételárral. A rend hosszú távon mindenkinek csak előnyére szolgál. Tisztelt Országgyűlés! Szándékaink szerint az elfogadandó alaptörvény nemcsak a napi életünket, kisebbnagyobb küzdelmeinket kívánja rendezni, hanem biztos jövőt kínál a jövő generációinak, gyermekeinknek, unokáinknak. A felelősségünket tudjuk és vállaljuk is. A magam részéről egyetértek az abban foglaltakkal, és megtiszteltetésnek érzem, hogy részt vehetek Magyarország alaptörvényének megalkotásában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK ( Lezsák Sándor) : Köszönöm. A következő előre bejelentett felszólaló Szávay István jobbikos képviselő úr. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több témához is hozzá kívánok szólni, de elsősorban a z elcsatolt területeinken élő magyarokkal kapcsolatos rendelkezésekhez, így az Alapvetés D. pontjában foglaltakhoz, illetve a választójog kérdésköréhez. Szeretném leszögezni, a Jobbik álláspontja továbbra is változatlan azzal a korábban sokszor támadott és sokat vitatott úgymond választási jelszavunkkal kapcsolatban, amely úgy szólt, hogy “Magyarország a magyaroké” és “Magyarország a magyar nemzet hazája”. Ezzel együtt úgy gondoljuk és jogosnak tartjuk azokat az észrevételeket, amiket több határon túli magy ar szervezet megfogalmazott a KMKFen, a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán, olyan szervezetek egyébként, amelyek feltétlenül nincsenek egymással ideológiailag közös platformon, és a Fideszhez fűződő viszonyuk is különböző; gondolok itt egész konkré tan az RMDSZre, illetve a Magyar Koalíció Pártjára. Mind a két párt felvetette és kritizálta az önök által az alkotmány bevezetőjében megfogalmazott XIX. századi államnemzeti koncepciót. Az alkotmány úgy kezdődik, hogy “mi, a magyar nemzet tagjai”. A fent nevezett pártok komoly kritika tárgyává tették ezt a kitételt, méghozzá azért, mert pont ezek a kitételek azok, amelyeket ők az elmúlt húsz évben folyamatosan sérelmeztek és kritizáltak a román és a szlovák alkotmányban. A szlovák alkotmány is pont ezzel a mondattal kezdődik: “mi, a szlovák nemzet”, gyakorlatilag kirekesztve az alkotmányból a lakosság 10 százalékát kitevő magyarokat. (Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hallhattunk egy teljesen abszurd és elképesztő állás foglalást, illetve magyarázkodást Semjén miniszterelnökhelyettes úrtól, amihez Kalmár képviselőtársam a KDNPből csatlakozott. Ők megpróbálták megmagyarázni, hogy miért más Magyarországon a nemzetfelfogás, mint a határon túl, és ez a jelen lévő határon tú li magyar szervezetek képviselői egy részének finoman fogalmazva is meglehetősen erős nemtetszését váltotta ki. Szeretném hangsúlyozni, hogy amit ott a kormánypárti képviselők megfogalmaztak a magyar államnemzeti koncepcióval kapcsolatban, az egy XIX. száz adi magyar államnemzeti koncepció, amely azt mondja, hogy mindenki, aki az ország területén él, az magyar, és mindenki, aki az ország területén él, az a magyar nemzet része. A Jobbik se gondolja úgy, hogy mindenki, aki az ország területén él, a magyar nemz et része. Nem tudom, hogy az ország területén élő nemzeti kisebbségeket önök megkérdeztéke, hogy ők a magyar nemzet részének
