Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
1767 tekintike magukat. Az egészen biztos, hogy a romániai magyarság nem tekinti magát a román nemzet részének, és a szlovákiai magyar ság sem tekinti magát a szlovák nemzet részének, és most szándékosan a “Románia” és “Szlovákia” kifejezést használtam, a saját eddigi gyakorlatomtól meglehetősen eltérően. Ezzel kapcsolatban több javaslat is elhangzott, amelyek megfontolását magam is javas lom önöknek. Ami pedig az Alapvetések D. pontját illeti: a magyar alkotmány eddig meglehetősen szűkszavúan csak annyit állapított meg, hogy a Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya kimondja, a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyar ok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Csupán ennyi volt az, ami a sztálinista alkotmányba, annak is csak a módosításába bekerült. (11.00) Nos, kedves képviselőtársaim, mi úgy látjuk, hogy az a módosított verzió, amit önök előterjesztettek, lényegében ezen a mostani megfogalmazáson nem lép túl. Vannak benne nagyon szép kifejezések, ilyenek, hogy felelősséget visel - nem a felelősség vállalása jelenik meg egyébként, amelyet szintén több határon túli magyar szervezet az önök irányába megfogalmazott, pusztán csak felelősségviselés, nem felelősségvállalás , Magyarország elősegíti, Magyarország támogatja, Magyarország előmozdítja. Ebből a megfogalmazásból, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, egy, az eddigieknél legfeljebb na gyobb figyelemmel lévő magyar állam képe bontakozik ki, de semmiképpen sem egy cselekvő, védelmező, a határon túli magyar közösségek jogaiért kiálló és azért aktívan fellépő állam képét látjuk. Önök nem támogatták azt a jobbikos javaslatot, hogy kerüljön b e az alkotmányba az, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyar közösségek önrendelkezési törekvéseit. Senki nem indokolta meg önök közül azt, hogy miért nem. Kíváncsiak vagyunk rá. Érdemes lenne rajta elgondolkodni. Számos helyen fogalmaz az önök a lkotmánytervezete úgy, számos olyan területre beépíti sarkalatos törvény megalkotásának a kötelezettségét, amely területeket eddig kétharmados törvény nem szabályozott. Ennek ellenére önök úgy gondolják, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyaror szági állami felelősség és feladatvállalás nem olyan súlyú kérdés, amelyet sarkalatos törvénynek kellene szabályoznia. Mi úgy gondoljuk, ezzel kapcsolatban egyébként a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek, a muravidéki magyarok érdekképvisel etének volt egy javaslata az önök irányába, amelyet egyébként szintén nem fogadtak meg, amely kimondta volna és azt javasolta volna, hogy ezt a kérdéskört szintén sarkalatos kétharmados törvény szabályozza. Szeretnék felvetni még egy javaslatot, ez a Széke ly Nemzeti Tanács eredeti felvetése volt, és ezt dolgozta át némileg a Magyar Koalíció Pártja - és ezt önök szintén nem fogadták el , ez pedig az lett volna, hogy ebbe a D. pontba kerüljön be egy olyan javaslat, miszerint Magyarország a határon túli magya r közösségek jogainak védelmét és e jogok intézményi garanciáinak a megteremtését és fejlesztését államközi együttműködés tárgyának tekinti. Önök ezt a javaslatot sem tartották támogatásra méltónak, sőt önök semmilyen olyan javaslatot nem tartottak támogat ásra méltónak, amelyből egy olyan magyar állam képének kellett volna kibontakoznia, amely egyáltalán bármilyen kötelezettséget rótt volna a magyar államra a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatban. Az alkotmá nytervezetnek ez a pontja, annak ellenére, hogy szépen emelkedett, stílusos, és tényleg egy picivel többet mond, mint a meglévő, az eddigi kereteken nem lép túl. Semmilyen kötelezettséget Magyarország számára nem állapít meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lépjen fel, hogyan tudja megvédelmezni a határon túli magyar közösségeket, vagy az ő jogaikat hogyan kívánja biztosítani vagy e jogok biztosítását valamilyen formában kikövetelni.
