Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
1765 járjanak, tanuljanak. Őseink tanácsa jön elő, amikor egyegy kritikus helyzetben végső menedékül józan paraszti eszünkre hallgatunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alapvetés E. cikk (2) bekezdése foglalkozik hazánk és az Eur ópai Unió kapcsolatával. Az mindenki előtt ismert, hogy az EU közös agrárpolitikája pénzügyi szempontból az Európai Unió költségvetésének közel 40 százalékát teszi ki. (10.50) Fontos, hogy ezen politika alakításában nemzeti érdekeinket minél eredményesebbe n képviselhessük. Ugyancsak fontos nemzeti érdekünk egy olyan intézményrendszer működtetése, amely lehetővé teszi, hogy a közösségi támogatások minél nagyobb hányada elérhetővé váljon a magyar gazdák, gazdálkodók számára. A gyakorlati végrehajtás viszont m ár tagállami felelősség. Szeretnénk szakítani azzal a téves felfogással is, hogy az európai unióbeli tagságunk lehetetlenné teszi a nemzeti mozgásteret. A piacszabályozásban igenis számos lehetőség mutatkozik még arra, hogy nemzeti hatáskörben megalkossuk azokat az EU számos tagállamában már alkalmazott szabályokat, amelyek a gazdák, gazdálkodók kiszolgáltatottságát jelentősen csökkentik. Elég utalni például arra, ahogyan az Országgyűlés a mezőgazdasági termények piacán bekövetkezett vis maior helyzetet kez elte: megalkotta a szükséges rendelkezéseket, amire először a multinacionális vállalkozások részéről nagy méltatlankodás volt a válasz, majd az első mezőgazdasági termelő által megnyert per óta nem hallunk a korábban hangoztatott termelők ellen indított tö meges perekről. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy a közhatalom a jövőben is gyakorolni fogja alkotmányos jogkörét, vállalja az intézkedés felelősségét. Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény Szabadság és felelősség címet viselő fejezetének XI. cikke értel mében képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. Ezeket a gondolatokat érdemes megszívlelni mind az agrárium, mind pedig a vidékfejlesztés területén. Szándékaink szerint a vidék felemel kedéséért többek között azzal tudunk sokat tenni, ha munkát adunk mindenkinek, aki képes és akar dolgozni. Aki pedig segélyből él, attól szintén elvárható, hogy a részére felkínált munkalehetőséggel éljen. Az élőmunkaigényes ágazatoknak - úgymint szőlő, gyümölcstermesztés, kertészet, dohánytermesztés - nyújtandó kiemelt támogatás, az erdőgazdálkodásban, a vízgazdálkodásban indítandó közmunkaprogramok, a helyi élelmiszerfeldolgozás, értékesítés bővítése mindmind széles lehetőséget kínálnak. Nem szabad m ellőzni azt a munkalehetőséget sem, amit a korábban oly sikeres úgynevezett háztáji gazdálkodás nyújthat. Ez képes a vidék arculatát is érdemben befolyásolni. Ugyanezen fejezet XII. cikke foglalkozik azzal, hogy a tulajdon felelősséggel jár. E rendelkezés biztosítja többek között azt az alkotmányos alapot, amely alapján - amennyiben a közösség érdeke ezt megkívánja - a tulajdonnal való szabad rendelkezés ésszerű mértékéig korlátozható. E felelősséget a jövő generációért vállalni kell. A gyakorlatban a fennt arthatóság számos korlátozás betartását teszi szükségessé. Meg kell említeni, hogy az Európai Unió 2014től érvényes közös agrárpolitikája - amelyről a múlt héten többségi konszenzus épp a magyar elnökség ideje alatt született meg - e kérdéssel támogatáspo litikai szempontból is kiemelten foglalkozik. Fontosnak tartom viszont az ésszerű összhang megteremtését a korlátozások és a támogatások szintje között. A XXII. cikk a magas szintű állami hatósági munka mellett tesz hitet akkor, amikor az ügyek ésszerű hat áridőben való elintézését, valamint a hatóságok által elkövetett mulasztásokért való felelősség kérdését szabályozza. E rendelkezésnek az agrárium területén az átlagosnál is nagyobb jelentősége van. Ahhoz, hogy a hazai fogyasztók egészséges és ízletes élel miszert tudjanak fogyasztani, elengedhetetlenül szükséges a magas szintű hatósági munka, amely meg tudja akadályozni az e feltételeknek meg nem felelő élelmiszerek hazai piacra juttatását, a hazai előállítású élelmiszerek iránti kereslet és ezzel együtt a hazai munkahelyek fenntartását. Ez is az egyik teljesen jogszerű piacvédelmi eszköz, hiszen ha más országok ezt alkalmazzák, akkor ez alól Magyarország sem lehet kivétel. Szintén a magas szintű hatósági munka teszi lehetővé, hogy a gazdák, a gazdálkodók a nekik járó közösségi támogatást kiszámíthatóan és időben megkapják.
