Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
1747 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Lanczendorfer Erzsébet, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselő asszonya. Öné a szó. DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm szépen . Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg, hogy egy önvallomással kezdjem hozzászólásomat. A többi kormánypárti képviselőtársamhoz hasonlóan én is Istentől kapott kegyelemnek és nagy ajándéknak tartom, hogy egy olyan Országgyűlésnek l ehetek a tagja, amely igaz ugyan, hogy a rendszerváltoztatás után huszonegy évvel, igaz ugyan, hogy a posztkommunista uniós országok közül utolsóként, de végre megalkotja hazánk értékközpontú új alaptörvényét, a húsvéti alkotmányt. Az 1949. évi alkotmány 1 989ben módosított, jelenleg is hatályban lévő változata ugyanis deklaráltan átmeneti jelleggel készült. Ennek igazolására idézni fogom a negyvenéves szocialistakommunista diktatúrát kiszolgáló, a rendszerváltoztatáshoz szükséges módosításokkal toldozottfoldozott, mint említettem, ma még hatályban lévő magyar alkotmány bekezdését. Íme: “1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság alkotmánya. A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés polit ikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés hazánk új alkotmányának elfogadásáig” - megismétlem, képviselőtársaim: hazánk új alkotmányának elfogadásáig - ”Magyarország alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg”, és következik a Magya r Köztársaság Alkotmánya, amely tizenöt fejezetből áll. Az is tény, képviselőtársaim, hogy 2002ben a szocialista kormány programjában is benne volt - mint ahogy ezt sokan elmondták a vita során , hogy új alkotmányra van szükség. Később bizottságot is áll ítottak fel az új alkotmány kidolgozására. Az más kérdés, hogy ez a szocialista program nem realizálódott. Most, szemben a 2002es meggyőződésükkel azt mondják a szocialisták, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Kényszer valóban nincs, de szükség van új al kotmányra, miként ők is megfogalmazták egyértelműen 2002ben. Ennek ismeretében különösen nehezen értelmezhető az a szocialista antidemokratikus magatartás, amellyel kivonják magukat az alkotmánytervezet demokratikus parlamenti vitájából. A Fidesz és a Ker eszténydemokrata Néppárt által benyújtott alkotmánytervezetből Magyarország új alkotmánya, a húsvéti alkotmány lesz, mivel a húsvét előtti nagyhét hétfőjén szavazhat róla az Országgyűlés. A húsvéti alkotmány tervezete négy részből áll, az első fejezet a Ne mzeti hitvallás, a második az Alapvetés, a harmadik a Szabadság és felelősség, a negyedik pedig Az állam címet viseli. A Kereszténydemokrata Néppárt vallja, hogy a benyújtott alkotmánytervezet minden magyar állampolgár alkotmánya lesz, hiszen annak a törté neti alkotmánynak az értékeire épül, amely Szent Istvántól a kommunista diktatúra 1949ben életbe léptetett alkotmányáig szabályozta a magyar nemzet életét. Miként az alkotmánytervezet első fejezetében, a Nemzeti hitvallásban megfogalmaztuk: nem vállalunk semmiféle közösséget a szocialistakommunista múlttal közjogi értelemben sem, így nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy diktatúra alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. Az íratlan, a történeti alkotmány unkkal jogfolytonosságot a mostani első írott, egységes magyar alkotmányunk, a húsvéti alkotmány fog képezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új alaptörvény - mint már mondtam - értékközpontú, így minden betűje vállalható. Az idő korlátozott volta miatt azon ban az új alkotmánytervezet azon részeire térek ki a teljesség igénye nélkül, amelyek különösen fontosak egy kereszténydemokrata számára. Fontos, hogy alaptörvénytervezetünk egységben láttatja a múltat, a jelent és a jövőt. Ez rendkívül fontos tény, a múl t pontos ismerete és elemzése nélkül ugyanis nem lehet jövőt építeni. Ezért fontos a történeti alkotmány értékeinek ápolása, megerősítése. A Nemzeti hitvallásban megfogalmazzuk, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. (9.30)
