Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
1748 Azt is leszöge zzük, hogy “a XX. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra”. Ez nem jelent természetesen semmiféle erőszakos hittérítést, hiszen a hit keresztény álláspont szerint csak önkéntes lehet , nem erőszakolható, mert az súlyosan sértené a minden embert megillető, veleszületett természetjogot. A kereszténység egyetemes emberi értékrend. Nem jelent sem többet, sem kevesebbet, mint az ószövetségi mózesi tízparancsolat és az újszövetségi jézusi ta nítás erkölcsi alaptörvényeinek érvényesítését a társadalomban, a közéletben. A kereszténység tanítása tehát a társadalom felé tett erkölcsi ajánlat, s mint ilyen, minden jó szándékú állampolgár, a nem hívők által is vállalható, hiszen minden ország támasz a s talpköve a tiszta erkölcs, amely ha megvész, Róma ledűl, s rabigába görbed. A jelen Magyarországának a jövő nemzedékek iránti felelősségtudata teszi alkotmánytervezetünket igazán jövőorientált alkotmánytervezetté, amely védi a természeti értékeket, a t ermészetes úton létrejött biológiai sokféleséget, előtérbe helyezi a jövő nemzedékét, a fiatalokat és a gyerekeket. Az Alapvetés című II. fejezet fogalmazza meg, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között önkéntes elhatározás a lapján létrejött érzelmi és gazdasági életközösséget, valamint a családot mint a társadalom legkisebb egységét, a nemzet fennmaradásának alapját, illetve rögzíti a gyerekvállalás támogatásának kötelezettségét. “Amilyen a család, olyan a társadalom” - mondo tta Veres Pálné, a XIX. század iskolaalapító nagyasszonya. Ha ez igaz - márpedig hihetünk Veres Pálnénak , akkor csak abban az esetben lesz a magyar társadalom stabil, kiegyensúlyozott, ha a magyar családok is stabilak, kiegyensúlyozottak. A család intézm ényének alkotmányos védelmével és a gyermekvállalás támogatásának alkotmányos kötelezettségével hiszem, hogy a húsvéti alkotmány nemzeti sorskérdésünket, a nemzetfogyás megállítását is hatékonyan fogja orvosolni. A Szabadság és felelősség című III. fejezet e a tervezetnek az emberi alapjogokat - amelyeket mi, kereszténydemokraták természetjognak hívunk - és kötelességeket sorolja fel. Az 1. cikk 1. pontja leszögezi: “Az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben kell tartani, védelmük az ál lam elsőrendű kötelezettsége.” A 2. cikk leszögezi, hogy “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A kereszténydemokrata politizálás alapelve is az emberi méltóságot biztosító természetjog érvényesítése, amely azon jogok és kötelezettségek összességét jelenti, amelyek minden embert fogantatásától kezdve megilletnek. A jövő iránti felelősségvállalás okán a benyújtott alkotmánytervezet Az állam cí mű IV. fejezetében alkotmányos védelmet biztosít az ország eladósításával szemben. Mint már utaltam rá, a múlt ismerete és elemzése nélkül nem lehet jövőt építeni. Az ország eladósodottságával kapcsolatban a múlt elemzése azt tárja elénk, hogy az 1949ből származó átmeneti alkotmány nem tudta megvédeni hazánkat attól, hogy a hivatalukkal visszaélő vezetők kétszer is elkövessék a legnagyobb politikai bűnt, vagyis a szocialisták kétszer is a végletekig eladósították Magyarországot; először a '80as évek végén a Kádárrendszerben, utána pedig a Gyurcsánykorszakban 20022010 között. Az új alkotmány megvédi Magyarország gazdasági függetlenségét, mert alkotmányos védelmet biztosít az eladósítással szemben azzal, hogy a közpénzügyi fejezetében rögzíti azt, hogy az államadósság szintjét a GDP jelenlegi 82 százalékáról 50 százalékra kell csökkenteni, és előírja, hogy az évről évre elfogadott költségvetések soha nem növelhetik az államadósságot. Az átmeneti kormány nem tudta Magyarországot megvédeni attól sem, hogy kö zvagyonát magánérdekek alapján elherdálják, ellopják, hazánkat így a végletekig kiszolgáltatottá tették. A húsvéti alkotmány teljesíti a magyar embereknek azon jogos elvárását, hogy megvédi a nemzeti vagyont, biztosítja annak megőrzését, megvédjük a magyar földet, vízkészletünket és kulturális örökségünket is.
