Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PROF. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1744 A témám sz empontjából kiemelhető a XV. cikk (4) pontja: “A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”, a XVIII. cikk (4) pontja: “Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendsze r fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.” E két kiemelt ta rtalmi idézet mellett az alaptörvény kielégítően követi az 19982002 közötti polgári kormány Idősügyi Tanácsa által 2001ben elfogadott idősügyi charta előremutató szempontjait és megállapításait. Ezek: részvétel a társadalom tevékenységében, az időskori é let anyagi feltételeinek biztosítása, egészségügyi, szociális ellátás és gondozás biztonsága, és az idősek jogainak védelme. Az alaptörvény egészében, pátoszával, ethoszával és demokráciarendszerével tükrözi az idősek tiszteletét, megbecsülését és biztonsá gát a nemzet rendszerében, mint egy élő szervezetében. Az elmúlt nyolc év kormányai folyamatosan bizonytalanságban tartották sajnos a nyugdíjas és idős embereket, holott jól ismert, hogy minden társadalom kiemelt feladata az idősek tisztelete, megbecsülése és biztonsága. Hangsúlyozzuk, hogy ami szociális biztonságot teremt, az nemzeti politikánk meghatározó sarokpillére lesz, vagyis az idős embereket szolgáló politika. Ez számunkra nemcsak a nyugdíjasok szerzett jogokra épülő nyugellátásának védelmét, a nyu gdíjak vásárlóértékének megőrzését jelenti, hanem olyan komplex szolgáltató rendszert, amely ennek a társadalmi, mind inkább gyarapodó rétegnek a megbecsülését és biztonságát hivatott megteremteni. Változásra van szükség a szemléletben is, hiszen a nyugdíj azás nem jelentheti a passzivitásba vonulás, a haszontalanság és feleslegesség érzését. A társadalmi hasznosságot az aktivitás fenntartásával, az önkéntesség megbecsülésével és az egyházi és civil szervezetek bevonásával, együttműködésével biztosítani lehe t. Megváltozatjuk az eddigi szocialista, szabad demokrata gyakorlatot, többek között azért, hogy a jövőben senki se fordíthassa szembe az egyes nemzedékeket egymással. Jól felfogott érdekünk, hogy az idősek aktivitását és tapasztalatait a legtovább hasznos íthassuk, megvédjük az időseket azoktól a hatásoktól is, amelyek az elmúlt években a napi megélhetésüket, társadalomban elfoglalt helyüket, az igénybe vehető egészségügyi és szociális szolgáltatásaikat, mentális életvitelüket és fizikális biztonságukat ves zélybe sodorták. Számítunk munkájukra, több évtizedes tapasztalataikra. Az úgynevezett inaktívnak tartott kor nem jelentheti a teljes visszavonulást munkából, közéletből. Napi megélhetési gondjaik enyhítése mellett arra is figyelmet fordítunk, hogy a csalá dok generációs együttélése ismét visszanyerje létjogosultságát a társadalmi együttélés rendszerében. Azok számára, akik idősotthonokban kívánják, tudják eltölteni életük hátralévő évtizedeit, megteremtjük a személyre szabott szolgáltatások rendszerét. Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett megfelelő szolgáltatást biztosító magánnyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerülhessenek. Összefoglalva: Magyarország alaptörvénytervezete alkalmas arra, hogy teljesítse hivatását Magyarország és a magyar nemzet megújulásában az egyének és közösségeik, nem utolsósorban nemzedékeik együttműködésében, az idősödés és időskor méltóságának helyreállításában, valamint a nyugdíjaséletforma igazságosságának megvalósításában. Befejezésként engedjék meg, hog y idézzem Vámbéry Ármint 1895ből: “Arra a nagy kérdésre aztán, hogy vajjon vane a magyarságnak ereje és képessége a mulasztást pótolni és állami meg társadalmi életét rövid idő alatt úgy átalakítani, hogy a vele ezer éven át jóban rosszban egyaránt egyes ült idegen elemek előtt ragyogó csillagként tündököljön, erre nyugodtan határozott »igen«nel felelhetni.” “(…) ha szüntelenül és semmitől meg nem zavarodva a jelenkori műveltség és szabadság útján tova haladsz és ha a türelem és honszeretet azon elveihez ragaszkodol, a melyekkel őseid itt hazát alapítottak és nemzetet teremtettek, a mely ezredévi szenvedés után most új életre ébred, nemzetet, a mely büszkén tekint a multra és reménnyel a jövőre!”
