Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 24 (78. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS GERGELY (Jobbik):
1745 Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönö m szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló Farkas Gergely képviselő úr, Jobbik. Öné a szó, képviselő úr. FARKAS GERGELY (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előttem álló néhány percben az ifjúsággal ka pcsolatban szeretnék szólni néhány szót, illetve annak hiányáról az alaptörvényünket tekintve. Már az alkotmánykoncepcióban látható volt, és sajnos előre éreztük, hogy az ifjúság ismételten háttérbe van szorítva. Annak érdekében, hogy ez ne így legyen, be is adtunk egy módosító javaslatot, amit sajnos lesöpörtek a többi jobbikos módosító javaslattal együtt. Engedjék meg, hogy felolvassam, hogy mit is tartalmazott ez a módosító javaslat: “Felismerve azt a tényt, hogy hazánk jövőbeli sorsa nagymértékben a min denkori magyar ifjúságon múlik, az alkotmánynak kiemelten kell foglalkoznia a jövő generációjával. Már alaptörvényünk tegye egyértelművé, hogy az állam egyik legfontosabb feladata a fiatalok számára színvonalas, hasznosítható tudás és biztos erkölcsi alapo kat adó nevelés és oktatás garantálása. Ezek együttesen biztosíthatják, hogy a fiatalok Magyarországon akarják leélni életüket, tudásukkal hazájukat akarják gazdagítani, és mindezt lemondás nélkül meg tudják tenni.” Ez volt az a módosító javaslat, amit önö k vita nélkül lesöpörtek. Pedig én megértem, hogy rengeteg olyan ügy van, amiben nincs egyetértés a két párt, a kormánypárt és a Jobbik között, de úgy gondolom, hogy az ifjúság egy olyan ügy, ami pártok felett kellene hogy álljon, legalábbis ilyen szinten mindenféleképp, hisz itt elvekről beszélünk. Valószínűleg az elvek szintjén ugyanazt gondoljuk az ifjúsággal kapcsolatban; az már más, hogy a gyakorlatban esetleg néhány dolgot másképp képzelünk megvalósítani. Ehelyett azonban, hogy biztosítanánk az ifjúsá got arról, hogy kiemelten foglalkozik ezzel a generációval az alaptörvényünk, illetve a kormány, a mostani alaptörvényünk ezt a két mondatot tartalmazza: “Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.” Talán önök is érzik a különbséget az általam elmondott módosító javaslat és e között. Ez a mostani alaptörvényünk egy elvárá st fogalmaz meg az ifjúság felé, ahelyett, hogy egy biztosítékot adna arról, hogy igenis kiemelten kezeljük őket, nagyon fontosnak tartjuk a jövő generációját, hisz tudjuk mindannyian, hogy a jövő generációja az, amely kreativitásával, rugalmasságával meg tudja indítani az országot a fejlődés útján, bennük van meg az az újító képesség, ami egy országot a fejlődés útján el tud indítani. (9.20) Mindezek miatt szeretnénk elérni, és szeretnénk, ha önök is megfontolnák azt, hogy sokkal hangsúlyosabban és kiemelt ebben kellene foglalkozni a mostani alaptörvényünknek az ifjúsággal. Néhányan feltehetik a kérdést, akár a tévénézők között is, vane annak értelme, hogy most az alaptörvényünkben ilyen szépen hangzó mondatokat fogalmazunk meg, hisz nem ettől fognak itthon maradni a fiatalok, nem ettől fognak a pályakezdő diplomások munkát találni. Én azonban úgy gondolom - és talán önök is, ha komolyan gondoljuk az alaptörvényünket , hogy az alaptörvénybe belefoglalt minden egyes mondatnak súlya van, amit ott megfogalmazu nk, annak a későbbiekben a kormány tevékenységében, bármilyen törvényben meg kell hogy mutatkozzon a hatása, és később eszerint kell megalkotni a törvényeket. A kormány eddig nem nagyon foglalkozott az ifjúsággal. Engedjék meg, hogy erre egykét példát is mondjak. Nemcsak arról van szó, hogy eddig nem születtek az ifjúság problémáival foglalkozó kérdésekre válaszok, nem alkotott a Ház ilyen törvényeket, de például az ifjúsági törvény
