Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - ROMÁN ISTVÁN (Fidesz):
1723 többséggel rendelkezik, és el tudja végezni az alkotmányozás rendszerváltoztatás óta elvárt felelősségteljes feladatát. Olyan új alkotmány elkészítését, amely nem jogfolytonos egy diktatúra alaptörvényével, és nem sötét pakt umokon alapul, hanem végre megfogalmazza egy ország, egy nemzet akaratát, jogrendjének az alapját. Meggyőződésem, hogy ennek az új alkotmánynak egyértelműen és világosan rendelkeznie kell a határon túl élő magyar testvéreinkhez való viszonyunkról, arról, h ogy amikor róluk szólunk, akkor nem idegen emberekről, nemcsak olyanokról beszélünk, akiknek szintén magyar az anyanyelve, hanem világosan és egyértelműen, az egységes magyar nemzet eszméjétől vezéreltetve kell rájuk tekintenünk. (16.50) Ebből ered a felel ősségünk, az anyaország felelőssége irántuk, hiszen ők Trianon óta megmaradtak magyarnak, és azóta is úgy tekintenek a csonka anyaországra, mint ahová lélekben tartoznak. Hányszor és hányszor nyújtotta már ez a gyermek a kezét felénk, és milyen fájdalmas a z, hogy amikor a szülő nem fogja meg a gyermek feléje nyújtott kezét, vagy nem hallja meg őt szólító hangját! Ezt éltük meg olyan sokszor az elmúlt évtizedekben, akkor is, amikor a diktatúra számára semmit nem jelentettek, szinte tudni sem volt szabad rólu k, és akkor is, amikor 2004. december 5én, mondhatjuk így is, hogy a szülő megtagadta gyermekét. Nem fordulhatott volna elő ilyen szégyen, ha alkotmányos kötelesség köti az akkori magyar kormányt, hogy az egységes magyar nemzet eszméjéhez hűségben kell sz ólnia és döntenie ebben a kérdésben. Számomra felemelő érzés volt, hogy ez a mostani parlament átérezte tartozását és felelősségét ebben a kérdésben, amikor elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt óriási többséggel, három szocialista ellenszava zat mellett, és megalkotta a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Ezt viszi tovább az új alkotmány tervezete, amikor a nemzeti hitvallás első mondatában megfogalmazza, hogy minden magyarért felelősek vagyunk, az Alapvetésben pedig azt, hogy ez a felelősség az egységes magyar nemzet eszméjéből táplálkozik. Felhatalmazást kaptunk most arra, hogy olyan alkotmányt fogadjunk el, amely nagyon hosszú időre meghatározza nemcsak a jogrendünket, hanem a jövőnket is, ebben pedig kétséget kizá róan ott van a helye annak is, hogy kifejezzük összetartozásunkat és felelősségünket a határon túl élő magyar testvéreinkkel is. Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek szellemében támogassák az alkotmánytervezetet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Győrffy Balázs képviselő úr. (Jelzésre:) Győrffy Balázs képviselő úr, úgy látszik, később kíván hozzászólni. Folytatjuk a következő jelentkezővel. Felszólalásra következik Román István képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót. ROMÁN ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az alaptörvény tervezetének vitájában többen megrótták az ö nmagukat öt hétre szabadságoló szocialista és zöld képviselőtársainkat. Az alapvetés N. cikkéhez hozzászólni kívánó képviselőként ezt magam sem tudom megkerülni, a cikk ugyanis így szól: “Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint kötele s az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.” A cikk szellemében, úgy gondolom, a távolmaradók egyszerűen nem teljesítették kötelezettségüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az Alaptörvény tervezete és benne az N. cikk a többi cik khez hasonlóan nem a napi politikának készült, hanem egy reménytelibb jövőnek. Az pedig közös lesz, gondolkodjunk bárhogyan is a haza dolgairól. Az alaptörvény tervezetének Alapvetés című fejezete értelmezésem szerint elvi alapként, egyfajta alkotmányos kő sziklaként kíván szolgálni a jövő felépítéséhez. Mindenki felelős önmagáért, kezdődik az Alapvetés fenti mondata. Ha végigtekintünk
