Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz):
1721 mezőgazdasággal rendelkezzen. A (2) bekezdésben a következő olvasható ugyanebben a cikkben: “A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számár a való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Az itt felsorolt értékek megőrzésében már eddig is sokat tett a vidék. A vidéken belül a parasztságnak van nagy szerepe és felelőssége, amelyet tudatosan vállal. A termőföld védelméért, a magyar magánszem ély, a helybéli gazdálkodó, gazda tulajdonlásának megteremtéséért és megtartásáért mindent meg kell tenni. (16.40) Ez kapcsolódik a XII. cikkhez, amely a tulajdon szentségét rögzíti, és fontos kinyilatkozás az is, amely így hangzik: a tulajdon társadalmi f elelősséggel jár. Ez a mondat rögzíti, hogy a tulajdonosnak felelőssége van a társadalom felé is, amelyről sokan elfeledkeznek. A társadalmi felelősség mellett fontos a család felelőssége is, amelyet a parasztcsaládok már generációkon át gyakorolnak. Azt m ondja az alaptörvényünknek ez a cikkelye: a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. A parasztcsaládokban az öregszülők megbecsült tagjai a családnak, és ha szükséges, támogatják és segítik őket. Ezt kell elérni az egész társdalomban. A gazdaember a választásokat fontos, felelősségteljes aktusnak tartja, amelyhez felelősségének teljes tudatában lévő felnőtt állampolgárok kellenek. A választójog felelős, nagykorú állampolgárok privilégiuma. A jövő generációja iránti felelősség megítélé sünk szerint nem a szavazati jog bővítésének, hanem a gyermeknevelés költségeinek adózatlan jövedelemből történő garantálása, amelyet rögzíteni lehetne az alaptörvényben is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szekó József képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szocialisták és a liberáli s attitűdöket mutató LMP távolmaradásával tüntet az új alkotmány elfogadása ellen, illetve vélhetően ezzel fejezik ki kiállásukat a régi, jelenleg még érvényben lévő alkotmány mellett. Ez a fajta fellépésük, úgy vélem, értékítélet, egy társadalmipolitikai felfogás szemléletes megnyilvánulása, és tiltakozás az új alaptörvényben megfogalmazott értékrend egyes elemei vagy talán a teljes polgári értékrend ellen. Az 1949ben elfogadott kommunista alkotmány 1990. évi módosított változata többek között azt tartal mazza, hogy a Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Vagy például egy rövid mondatban a 15. § azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, vagy a 61. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. Nem akarom azt mondani, hogy nem helyes, ha Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát, sőt. De mára M agyarországon - talán az alkotmány túlzott liberalizmusából eredően is - olyan önálló hatalmi ággá nőtte ki magát a média, amely szabados, sok esetben értékromboló és káros. Káros például a gyermekekre, de megítélésem szerint az egész társdalomra is. Káros az is a gyermekekre, ha a tanítás szabadságát úgy értelmezzük és gyakoroljuk, ahogy az elmúlt 20 évben sikerült: nincs kötelezően elvárt tudásszint, nincs egységes, számon kérhető követelményszint a diákkal, de főleg a pedagógussal szemben. Talán ezeket a z értékeket hiányolják a távolmaradók az új alaptörvényből? Ha ezek értéknek mondhatók egyáltalán. A régi, jelenlegi alkotmány 70/F. §a a magyar állampolgárok művelődéshez való jogát a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. Hogyan fogalmaz erről az új alaptörvény? Magyarország ezt a jogot a közműve lődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és
