Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
1713 Tehát a hatályos szöveg úgy fogalmaz, hogy “felelősséget érez”, míg a D. cikkelyben úgy fogalmazunk, hogy “felelősséget válla l”. Ez az eltérő szövegezés is rámutat arra, hogy az alaptörvénytervezet sokkal erősebb kötelezettségvállalást jelent a külhoni magyarokért, mert a felelősséget érzünk esetében azt is mondhatjuk, hogy vagy érzünk, vagy nem érzünk. Csak ebben az évtizedben két alkalommal fordult elő, megtapasztalhattuk, hogy valakik nem éreztek felelősséget a magyarokért; történt ez akkor, amikor 2001 végén 23 millió románnal riogattak bennünket, és történt ez a felelősséget nem érzés 2004. december 5én. Tehát amikor felel ősséget vállalunk a magyarok sorsáért, akkor ez azt is jelenti, hogy kötelezettséget vállalunk, kötelem keletkezik, amely egy egyoldalú nyilatkozat az alaptörvényen keresztül a külhoni magyarok felé. Ugyanakkor ez a cikkely túl is mutat a jelenlegi szabály ozáson, hiszen egy tevőleges magatartást ír elő számunkra, amikor azt mondja, hogy “támogatjuk a magyarság megőrzését”, és amikor azt mondja, hogy “előmozdítjuk a külhoni magyarok egymással való együttműködését is”. A másik, amit szeretnék mondani az Alapv etéssel kapcsolatban, az az A. és B. cikkel kapcsolatos. Azzal kell kezdenem, hogy számunkra természetes, hogy hazánk neve Magyarország, de sajnálattal kell azt megállapítanom, hogy e szövegezés folytán vannak, akik ebből rosszhiszeműen rémhíreket terjeszt enek. Szűkebb hazánkban, az itt jelen nem lévő ellenzéki párt képviselői sajtótájékoztatókon nem átallották azt mondani, hogy a vármegyéken, főispánokon keresztül mi a királyság visszaállítására törekszünk. Csak halkan jegyzem meg zárójelben, hogy Európába n jól működő demokráciákban is van királyság, azonban aki ilyet állít vagy mond, az nem olvassa tovább az Alapvetést, hogy nevezetesen: demokratikus független állam vagyunk és természetesen köztársaság. Tehát a leghatározottabban vissza kell hogy utasítsun k minden olyan mondatot, amely az embereket megtéveszti, és nem itt, e parlament falai között hangzanak el az alaptörvénnyel kapcsolatban, hanem más fórumokon igyekeznek az alaptörvény megfogalmazásaival vitatkozni, illetve rosszhiszeműen, rossz szándékúan mást állítani, mint amit az tartalmaz. A harmadik felvetésemet pedig a K. cikkellyel kapcsolatban tenném. A K. cikkely kimondja a család védelmét. Ez részemről is nagyon fontos, hiszen a család a legkisebb társadalmi egység, ahol sok mindent tanulunk élet ünk folyamán szüleinktől, nagyszüleinktől, legfőképp embertársaink iránti tiszteletet. De megfontolandónak tartanám és elgondolkodtatónak, hogy a K. cikkely (1) bekezdése mondatának második részét kiegészíteném. Nevezetesen arra gondolok, hogy például a le ngyel alkotmány a család intézményének védelmét akként is megfogalmazza, hogy a mezőgazdaság alapja a családi gazdálkodás; egy más helyen pedig arra utal, hogy őrizetbe vétel esetén a családot értesíteni kell; illetve egy harmadik helyen pedig arra utal, h ogy a szociális ellátás területén a család szempontjait kell figyelembe venni. Kérem képviselőtársaimat, hogy ezen felvetést fontolják meg, gondolják át, és őszintén remélem, hogy az itt lefolytatott vita eredményeként nem kell szégyenkeznünk, és valóban a magyar nemzedékek jövője szempontjából időtálló alaptörvény fog megszületni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces időkeretben kért szót Szávay István képviselő ú r, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót. SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kozma képviselőtársamra szeretnék reagálni. A Jobbik már a 2006os választási programjában is felvetette a zt, hogy a magyar alkotmányban lévő üres, semmit sem jelentő felelősség érzése egy jóval keményebb, egyértelműbb kifejezéssel kerüljön felcserélésre. Mi már akkor is azt javasoltuk, hogy az alkotmány azt tartalmazza, hogy Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért. A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának két héttel ezelőtt tartott ülésén a
