Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - BERÉNYI LÁSZLÓ (Fidesz):
1714 jelen levő határon túli magyar szervezetek közül többen felvetették és többen kérték a kormány jelen lévő képviselőit - hozzátéve azt, ami t szeretnék én is hozzátenni, hogy üdvözöljük, hogy ez a felelősség érzése felelősségviselésre változott, hiszen ez már valóban egy pici előrelépés az eddigiekhez képest , az akkor jelen lévő határon túli magyar pártok vezetői azt kérték a kormány képvise lőitől, hogy az alkotmányban a jóval cselekvőbb, egyértelműbben kinyilvánított akarat megnyilvánulásaként a “felelősséget vállal” szöveg szerepeljen. Erre szeretném felhívni az önök megtisztelő figyelmét, Zagyva Gyula képviselőtársammal be is fogunk adni e gy ilyen módosítást. Kérem, hogy fontolják meg a határon túli magyar szervezetek ezzel kapcsolatos véleményét; hozzátéve még egyszer, hogy a felelősség viselése már lényeges előremozdulás a felelősség érzésének semmitmondó kinyilvánításától kezdve. Mi tová bbra is és a Jobbik azt tartaná jónak, ha az alkotmányban a felelősségvállalás jelenne meg a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Fel szólalásra következik Berényi László képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót. BERÉNYI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! “Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szaka dt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük.” Úgy vélem, hogy nemzeti összetartozásunk deklarációja nem kerülhet megfelelőbb helyre, mint az új preambulumba, a Nemzeti hi tvallásba. Külön öröm számomra, hogy a hazai nemzetiségi önkormányzatok és más szervezetek kérései az alkotmányozás folyamatában nyitott fülekre találtak, és alaptörvényünkben e kérdésnek megfelelően sehol sem szerepel a “kisebbség” mint degradáló kifejezé s, helyette a sokkal inkább helyénvaló és méltányosabb “nemzetiség” és “népcsoport” megjelöléssel találkozunk. A magam részéről az előzőekből is következően határozottan állítom, hogy a parlamenti alkotmányozási folyamatot igenis széles körű társadalmi egy eztetés veszi körül, méghozzá érdemi egyeztetés, ahogy a nemzetiségek kezelésének ügye is ezt mutatja. Szeretném megragadni az alkalmat, és roma honfitársaim közül megköszönni azoknak, akik részt vettek ebben a folyamatban, és visszaküldték az új alkotmány unkkal kapcsolatos kérdőívet. Én személyesen is ismerek jó néhányat közülük, ők azok, akik az idézett deklarációt komolyan veszik, és a nemzet részeként tekintenek magukra és családjukra, méghozzá felelősségteljesen. Nem érzem felelősségét, és sajnálattal tapasztaltam az alkotmányozás kapcsán, hogy az MSZPs és LMPs képviselőtársaim viszont nem tartották fontosnak azt, hogy nemzetiségi és etnikai kérdésben az alkotmányozás során részt vegyenek a munkában, és ezzel is hangot adjanak annak, hogy a nemzetiség ek, a közösségek részesei a magyar nemzetnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság tagjaként külön ki szeretnék térni készülő alaptörvényünk nemzetiségekkel foglalkozó részeire. (16.10) Az Alaptörvény H. cikkéből idézve: Magyarország tisztel etben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportok nyelvét. Valamint a XXVII. cikk a következőképpen rendelkezik: “A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó magyar állam polgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához. A nemzetiségeknek és népcsoportoknak joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A hazai nemzetiségek és népc soportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.”
