Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP):
1688 más logi kára épül, nem egyetlenegy nagy dokumentum rögzíti az összes ilyen alapelvünket, alapértékünket, hanem évszázadok során az is egy fejlődési folyamatban jött létre, és mindez együtt jelenti a történeti alkotmányt. Most azt gondolom, bár nem a történeti alko tmányt emeli be és folytatja ez az alaptörvény, de a logikája, a fölépítése, a struktúrája és az alapja, amiből táplálkozik, mégiscsak ilyen módon a történeti alkotmány. Mert mit mond ez az elképzelés? Azt mondja: fogalmazzunk egy alaptörvényt; ez az alapt örvény rögzíti mindazokat, akár tételmondatokban vagy egyegy szóval rögzíti azokat az értékeket, amelyekre támaszkodunk; rögzíti az irányokat, egyfajta értékleltár és irányrögzítő iránytűként szerepel ez az alaptörvény; és majd ezt követően az egyes tétel mondatokhoz, az egyes értékkörökhöz kapcsolódóan sarkalatos törvényeket hozunk létre. Amit Nyikos képviselő úr az előbb említett, ezzel abszolút egyetértek. Valóban rögzítenünk kell majd a sarkalatos törvényekben azokat a játékszabályokat, amelyek például a termőföld megvédésének alapeszközeit jelentik. Itt viszont nagyon határozottan ki kell nyilvánítanunk - ebben a tekintetben nyitott ez a javaslat, a módosító indítványokra is nyitott ez a javaslat , itt nagyon határozottan azt az alapelvet kell rögzíten i, hogy nemzeti hatáskörben szeretnénk ezeket az erőforrásokat megőrizni. Elképzelhető, hogy itt ezt erősíteni kell, és erre mondom, nyitott ez a törvénytervezet, és épp arról szól a parlamenti vita, hogy ezeket a kérdéseket itt vitassuk meg, és ahol nem e lég erősek ezek a kijelentések, vagy nem adnak elég garanciát arra, hogy majd a sarkalatos törvények is efelé menjenek, ott ezeket a kérdéseket, azt hiszem, erősíteni lehet. Én azért azt gondolom, az Alapvetésekben, a Szabadság és felelősség fejezetben, il letve az állam és ezen belül a nemzeti vagyon körüli ügyekben egykét dolog azért már határozottan megjelent. A kormányoldal kész arra, hogy olyan módosító javaslatokat befogadjon, amelyek az alkotmánynak ezt a fajta szellemiségét tovább erősítik. Egy dolg ot még szeretnék a Szili Katalin képviselő asszony által benyújtott alkotmánytervezetből - ő alkotmánynak nevezi - kiemelni, ami valószínűleg ugyancsak megfontolásra érdemes, bár egyetértek azzal, hogy lehetőleg ne használjunk idegen szavakat, de ő úgy fog almaz, hogy “ökoszociális piacgazdaság”; úgy is mondhatnánk, hogy környezeti és társadalmi szempontok mentén korlátozott piac, az állam szerepének a megerősítése. Én azt gondolom, ez a kérdéskör érdemes arra, hogy újra átgondoljuk, és valamilyen módon rögz ítsük, hogy az államnak ezekben az ügyekben, a létalapunk megőrzése ügyében erősíteni kell a szerepét, egy erős államra van szükség, amely a közjó mentén, a környezeti és társadalmi szempontok mentén korlátokat, gátat szab a tőkemozgásoknak, korlátokat sza b annak az egyébként zsákutcás fejlődési iránynak, amely felé a globalizált világ is halad. Tehát egyetértek azzal, hogy talán ez az eleme különösen újra megfontolandó lenne, és valószínűleg érdemes ezt a kérdéskört is az alaptörvényben rögzíteni. Még egys zer szeretném hangsúlyozni: miközben alapértékeket rögzítünk, és alapirányokat jelöl ki az alaptörvény, a sarkalatos törvényeknek legalább ilyen fontos funkciójuk lesz a tekintetben, hogy ezt az egész konstrukciót mint alkotmányt fölfogva egészen új kerete ket teremtsünk a magyarság megmaradása számára a Kárpátmedencében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm, államtitkár úr. Sneider Tamás, Jobbik, következne, de úgy látszik, később fog felszólalni; í gy megadom a szót Puskás Tivadar képviselő úrnak, KDNP. Öné a szó. DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Felemelő érzés olyan vitában részt venni, amely Magyarország jövőjét meghatározza. Felemelő érzés olyan tervezet ről beszélni, amely úgy kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart, és úgy végződik, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amelyben az szerepel, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a
