Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 23 (77. szám) - Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvívőjének köszöntése - Megemlékezés a Lengyel-Magyar Barátság Napjáról - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP):
1689 keresztény Európa népévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Felemelő érzés olyat olvasni, hogy valljuk, hogy az emberi lét alapj a az emberi méltóság; valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit, a szeretet. Sajnálom, hogy vannak e H ázban olyan képviselőtársaink, akik e vitában nem vesznek részt. Külön köszönöm azt, hogy vannak más politikai családhoz tartozóak, olyanok, akik ebben részt vesznek, olyanok, akik javaslataikkal a jövő Magyarországát segítik. S megkülönböztetett köszönett el tartozunk azoknak, illetve annak a képviselőtársunknak, aki összeállított egy alkotmánytervezetet, amelynek jó néhány eleme megfontolandó, és demonstrálja azt, hogy Magyarország jogállam, Magyarországon mindenkinek helye van. Az alkotmány, az alaptörvén y tágabb értelemben valamely állam közjogi szabályainak rendszere, szűkebb értelemben az ezt rögzítő jogszabályok gyűjteménye. Az alkotmány szabályozásának tárgya általában az állam szervezete és működése, valamint az állam és polgárainak viszonya. Az alko tmány fogalma az újkorban keletkezett, az abszolutizmussal szemben álló polgári eszmék ideológiai eszköztárának elemeként, az emberi jogok, az emberi méltóság fogalmát a középpontba helyezve. (14.00) Később az alkotmány fogalmát a korábbi történelmi korok leírt szabályaira is értették, így aztán alkotmánynak nevezik, mondjuk, az angol Magna Chartát, vagy mondjuk azt, hogy a magyar Aranybullát is. Jelenleg a legtöbb ország kartális alkotmánnyal, írott alkotmánnyal rendelkezik. Az első írott alkotmányt az Ame rikai Egyesült Államokban fogalmazták meg 1787ben. Ezt a rövid ideig érvényes lengyel alkotmány követte 1791ben, valamint a francia alkotmány is ebben az évben jelent meg, ekkor fogadták el. Azt tudni kell még, hogy az 1791es lengyel alkotmány a XIX. sz ázad elején magyar fordításban is megjelent. Magyarország jelenleg hatályos alkotmánya az 1949. évi XX. törvény, amely a rendszerváltozás során a köztársaság demokratikus államrendjéhez igazítva átalakítódott. A jelenleg is hatályos alkotmány preambulumába n is az szerepel, hogy átmeneti, az szerepel, hogy a politikai átmenet lezárulásáig tart. Itt van tehát az idő arra, hogy megalkossuk az új alkotmányt. Minden középeurópai ország új alkotmányt fogadott el a kommunista diktatúrák bukása után a kilencvenes évek elején, csupán Magyarország az egyetlen, ahol még mindig az 1949ből származó alaptörvény van. 1989. október 23a óta az Országgyűlés 34 alkalommal módosította a jelenleg hatályos alkotmányt, amely nem rugalmas, nem követi a XXI. század kihívásait, jo gtechnikailag nehézkes. A magyar választók akaratából és felhatalmazásával elérkezett az idő, hogy az Országgyűlés törlessze adósságát a nemzet felé, és megalkossa Magyarország új alaptörvényét. Korábban minden párt programjában szerepelt az új alkotmány m egalkotásának terve, de reális és legitim politikai és jogi felhatalmazása ennek az országgyűlési többségnek van először az utóbbi időben. Annak, hogy az állampolgárok az alkotmányozás ügyét fontosnak tartják, magukénak érzik, ennek bizonyítéka az, hogy kö zel egymillióan visszaküldték a közvéleménykutatási kérdőívet. Beszéljünk a szabályozásról! Mondottam, hogy felemelkedvén magasztosan úgy kezdődik: “Isten, áldd meg a magyart!” Egy magyar alaptörvény kezdetéhez ez méltó és jövőt meghatározó. Először jelen ik meg alaptörvényi szinten az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, a nemzeti és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkán alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének az elve. Alaptörvényi szinten fogalmazódik meg a szülők gondoskodási kötelezettsége a kiskorú gyerekekről, valamint a nagykorú gyerekek
