Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
162 államtitkár úr az én érvelésemre, de én a törvény előkészítése során azt láttam, hogy ő nyugodtan tett a kormányelőterjesztésekhez módosítót, mert az előkészítés időszakában még egy másik minisztériumban dolgozott. (0.40) Ú gyhogy lehet, hogy házszabályszerűen Göndör képviselőtársamnak teljes mértékben igaza van, gyakorlatilag viszont azt hiszem, hogy érthető ezeknek a módosítóknak a megszületése, úgyhogy én szakmai alapon egy kicsit megértőbb álláspontot javasolok. (Szórvány os taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Előbb van egy technikai kérésem, mert elvileg fél 1től én vezetném az ülést ön helyett, és tiszteletre méltó energiáit látva Józsa képviselő úrnak, még talán szükséges lesz leváltani, tehát egy szavazással tegye lehetővé, hogy egyidejűleg felszólalhassak ebben a vitában, majd ülést is vezethessek. ELNÖK (Jakab István) : Képviselő úr, nyugodtan mondja el felszólalását, mert az ülés végéig az ülés vezetését végigviszem. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a nagylelkűségét, akkor rátérek a tartalmi részekre. A 68. ajá nlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ami a villamosenergiatörvény módosítását módosítaná, a beadója én vagyok, és szerintem egy nagyon lényeges kérdést próbál korrigálni. Ez a rész, amelyhez a módosítást benyújtottam, a rendszerirányító függetlenségének b iztosításával foglalkozik, tehát azt kell hogy megoldja, hogy a vertikálisan integrált villamosenergiaipari vállalkozás és az átviteli rendszerirányító az európai uniós jogszabályok szerint független legyen. Fordítsuk le magyarra! Van jelenleg a Magyar Vi llamos Művek Részvénytársaság, százszázalékos állami tulajdonú, és a remények és a tervek szerint az is marad és bővül, és van a Mavir Zrt., amely nyilván nemcsak az irányításnak az informatikai része, hanem a teljes alaphálózat, annak minden átviteli rend szerével, mint hatalmas érték hozzá tartozik. Az európai uniós jogszabályok előírják azt, hogy ezeket egymástól szét kell választani, de a szétválasztásnak van egy olyan lehetősége, hogy jogi személyiségként vannak szétválasztva, mint ami a jelenlegi helyz etnek megfelel, vagyis tulajdonképpen a Mavir is állami tulajdonban van, hiszen annak a tulajdonosa a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság. Ennek megvannak a maga szabályai, hogy hogyan kell a jogi feltételeknek megfelelni, hogy ez a jogi különválás lehe tséges és elfogadott legyen. Van olyan lehetőség is, amikor a teljes tulajdonosi szétválás bekövetkezne, magyarul lefordítva megint a fogalmakat: a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság állami tulajdonú például, a rendszerirányító pedig nem. Nos, ebben a kérdésben a Magyar Országgyűlés a 2010. évi VII. törvényben egyértelműen állást foglalt. A törvényjavaslat módosításának indoklásában világosan kifejtette, hogy miért a jogi szétválasztást oldja meg és alkalmazza, és miért tartja tulajdonosként gyakorlatil ag egyben, tehát nem tulajdonosi szétválasztást alkalmaz. Furcsa módon, miközben a 2010. évi VII. törvény is pontosan az EUjogharmonizációval összefüggésben született, most ebben a salátatörvényben meglepő módon újból megjelenik az a lehetőség is, hogy a teljes tulajdonosi szétválasztás megtörténjen. Magyarra fordítva, a privatizáció lehetősége újból megnyílik. Én nem vagyok jogász, de az európai uniós jogban járatosokkal konzultáltam, és természetesen ez úgy van, amit a józan ész is diktál, hogy amikor az európai uniós irányelv azt mondja, hogy ezt,
