Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1351 2001ben film készült róla “A Nagyúr” címen Szinetár Miklós rendezésében, 2004ben pedig újra kiadták az összes novelláját. 2010 júniusában civil összefogás eredményeként a Dóm téri panteonban szobrot emeltek neki. Emlékét őrzi a Bánffy Mi klósdíj is, amely a kultúra és közművelődés érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végző személyek részére adományozható, és minden évben március 15én kerül kiosztásra. (17.30) Bánffy Miklós kiemelkedő közéleti személyiség, s hasonlóképpen jelenték eny író volt. Egy olyan konzervatív reformpolitikus s korszerűen realista írásművész, akinek szellemi hagyatéka kiérdemli az utókor elismerését. Saját összegzés helyett engedjék meg, hogy Nemeskürty István szavait idézzem: Széchenyi István, Jósika Miklós, Eötvös József szabású művész államférfiak utolsó sarja Bánffy Miklós. Magunkat tesszük kisebbé, ha nem méltatjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Az államtitkár úr nem kíván válaszolni. Szintén napirend utáni felszólalá sra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője: “Meddig maradhatnak Magyarországon a kommunista terroristákat idéző utcatáblák?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A kormán yzati reakciókból látom, hogy komoly témára sikerült tapintanunk, hiszen olyan terroristákról kell hogy megemlékezzek napirend után, akiknek elvtársai sajnos jelen pillanatban is a vörös hadsereg képében a Magyar Országgyűlésben is még megtalálhatóak, ugya nakkor jártunkbankeltünkben az utcatáblákon is találkozhatunk velük, ami önmagában is tarthatatlan jelenség. A következőkben éppen ezért egy idézetet kívánok megosztani önökkel: “A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. A vér acél, erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt.” Ezt Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság terrorszervezetének vezetője mondta 1919. április 20án. De miért érdekes ez most, 2011ben Magyarországon? Hát azért, mert nem olyan régen országos botrány kísérte azt, amikor a Pest megyei Pátyon közterületet neveztek el Horthy Miklósról, s ezzel összefü ggésben az érdekesség kedvéért álljon itt egy érdekes összehasonlítás: ma Magyarországon Horthy Miklós nevét mindösszesen 90 méternyi közút viseli. Ugyanez a szám Szamuely Tibor esetében, akitől idéztem, jelen pillanatban is 4150 méter, Leninről, a kommuni zmus hamis eszméjét halálos gyakorlatba átültető terroristáról pedig mintegy 25 kilométernyi közút van elnevezve. A rendszerváltozásnak hazudott módszer, azaz gengszterváltás óta, én tökéletesen megértem, hogy a jelen pillanatban nem látható, de sajnos mé gis rendszerint jelen lévő terrorista örökösök nem kívánták átnevezni ezen közterületeket, hiszen a saját örökségükre nem mondták azt, hogy nem vállalják fel. Mégis elgondolkodtató az, hogy 910 hónap elteltével miért nem lehet lépni ebben az ügyben, legal ább a felvetés szintjén. De az említettek, tehát az általunk felsorolt és továbbra is utcanévtáblákon őrzött kommunista terroristák között megtalálható Kun Béla, Kunfi Zsigmond, Landler Jenő, Korvin Ottó vagy éppen a Heller Ágnes tanítómesterének számító L ukács György neve is. Számos településen találunk Tanácsköztársaság, Vörös Hadsereg, Vörös Csillag, Ságvári Endre, Dimitrov, Münnich Ferenc, Marx vagy Engels utcákat, de ugyanígy a postásnak sajnos a November 7. terére is gyakorta kézbesítenie kell a külde ményeket. Szamuely esetében különösen vérlázító az emlékek ilyen fokú megőrzése, hiszen a világtörténelem leghíresebb brigantijai is eltörpülnek ezen terrorista mellett, aki már Oroszországban is a terroristáknak a balszárnyához, tehát a szélsőbal balszárn yához tartozott, már ott több mint száz
