Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1352 magyar tisztet lövetett agyon, pusztán annak okán, mert ők nem akartak beállni az orosz vörös gárdába. Az is látható volt az életrajzát figyelemmel kísérve, hogy a Visegrádi utcában már 1918 novemberében megkezdték a bolsevista agitációt, terrorcsapatokat szervezett, ez az “úriember” - természetesen óriási idézőjellel tessék ezt érteni - akasztott, kivégeztetett, gyilkoltatott mindenütt. Egyegy városban 1020 embert is bitóra húzatott, akiről pedig csak azt mondták, hogy ellenforradalmár, mindenféle ítélet, eljárás nélkül azonnal a bitófa alá küldték, adott esetben még a holttesthez a családtagok is csak pénz, fizetség vagy lefizetés ellenében juthattak hozzá, hogy a végtisztességet meg tudják adni. Ilyen emberek örök ségét ápolják ma még közterületek Magyarországon. Elmondható az, hogy nem lenne olyan nehéz beavatkozni ezen a területen. Tehát a nemzeti együttműködés rendszerének adott esetben a nemzeti együtt nem működés rendszereként kellene viselkednie, annak tekinte tében, hogy jelképesen se működjön együtt a kommunista diktatúrák kiszolgálóival, hiszen jelen pillanatban is önkormányzati hatáskörbe tartozik ezen közterületek, utcák neveinek a megváltoztatása. Csakhogy az önkormányzati hatáskör egyben annyit is jelent, hogy az iratok lecserélése a lakók és még a helyben lakó vállalkozások számára is pénzbe kerül, ezért az önkormányzatok nem nagyon háborgatják Kun Bélát, Szamuely Tibort, Lenint, a vörös csillagot vagy november 7ét, hanem inkább azt mondják, toljuk át ez t a problémát a következő ciklusra. Éppen ezért javaslatunk szerint nagyon jó és nagyon hatásos lenne, ha legalább az irányelvek szintjén egy olyan lista vagy előterjesztés készülne, hogy kiknek a nevét ne viselhesse közterület Magyarországon, az ilyen vál toztatásokkal kapcsolatos költségeket pedig igenis, vállalja át a magyar állam, hiszen itt nem beszélhetünk egy akkora tételről, ami a költségvetést évekre tönkretenné vagy eladósítaná, viszont mindenképpen illene leszámolni azon terroristák örökségével, a kik 21 évvel az úgynevezett rendszerváltás, tehát a módszerváltás után még mindig itt vannak közöttünk, a szellemek kísértenek, az örököseik pedig itt ülnek a magyar nemzet templomában. Amíg ezen nem tudunk véglegesen változtatni, legalább azon változtassu nk, hogy az utcatáblákon, a közterületeken ne őrizzük terroristák emlékét. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitká r : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, szégyennek tartom én is, hogy egyrészt húsz évvel a rendszerváltás után, másrészt akkor, amikor az Európai Unió soros elnökségét Magyarország tölti be, ezen a Magya rországon még olyan utcanevek vannak, amelyek hasonló diktatúrát kiszolgáló vagy felépítő emberekről vannak elnevezve, amit ön is mondott. Azt mondom, szimbolikusan minden olyan utca, amely még ezeket a neveket viseli, mind zsákutca, ha nem is tényleges fö ldrajzi értelemben, de mindenképpen demokratikus értelemben az. Mi magunk is, mint fiatal kereszténydemokraták, körbejártunk különböző területeket, és találtunk jó pár ilyet: Lenin, Marx, Ságvári Endre, Kun Béla, Szamuely Tibor, Mező Imre, Münnich Ferenc, november 7., népköztársaság, felszabadulás, és még valószínűleg jó pár nevet találhatnánk máshol is. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, mint az egyik kormánypárt ifjúsági szervezete, pontosan ezért indított, még a Facebookon is kampányolt erre, és aki bármilyen, képletesen szólva zsákutcát talál, az jelezze nekünk, mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ebben az évben, amikor Lisztemlékév van, nagyon szép, hogy őróla is el tudunk nevezni inkább egyegy közterületet. Ne feledjük, hogy Ron ald Reagennek, aki a hidegháborút egyetlen puskalövés nélkül megnyerte, és valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ilyen időben és viszonylag békés körülmények között kiléphetett a szovjet blokkból és a kommunista diktatúrából, őróla is a százéve s évforduló kapcsán méltán nevezhetünk el közterületet; de ugyanígy számunkra,
