Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - Vágó Gábor (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hogyan hatástalanítja a kormány a ketyegő lakáspolitikai bombát?” címmel - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
41 Tisztelt Országgyűlés! Vágó Gábor, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Hogyan hatástalanítja a kormány a ketyegő lakáspolitikai bombát?” címmel. Vágó Gábor képviselő úré a szó. Tessék parancsolni! VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Ház! A kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15ig meghosszabbító törvényjavaslat indokolása szerint a moratórium időszaka alatt meg kell teremteni azokat az adósságkezelési intézményeket, amelyek hosszabb távon egyaránt szolgálják a követelések é rvényesítését, de egyben a hajléktalanná válás megelőzését is. A kormánynak is világos tehát, hogy a kilakoltatási moratórium csak haladék, haladék az adósoknak, de haladék a kormánynak is, hogy kidolgozza a jelentős hátralékot felhalmozó vagy már fizetésk éptelenné vált adósok helyzetének társadalmilag elfogadható rendezésére irányuló javaslatait. Elvben erre szolgált volna annak a nemzeti eszközkezelő társaságnak a létrehozása, amit Orbán Viktor jelentett be június elején, tehát már fél éve. Matolcsy minis zter úr ezt követően azt nyilatkozta, hogy augusztus 31ig kidolgozzák a december 31ig felálló eszközkezelő társaság koncepcióját, majd pedig azt, hogy október 15ig kell kidolgozni az eszközkezelő koncepcióját. Azóta a miniszter úr azt nyilatkozta, hogy beterjesztette a kormánynak a nemzeti eszközkezelő koncepcióját, a közvélemény azonban azóta sem értesült a részletekről. Miközben a kormány tétlenkedik, addig a PSZÁF legutóbbi kockázati jelentése szerint már nyáron több mint százezer volt a 90 napon túli fizetési késedelmes lakossági jelzáloghitelek száma. A KósaRogánféle törvény a már fizetésképtelenné vált adósok helyzetén nem javít, miközben a devizahitelezés korlátozása gyakorlatilag megfojtja a lakáspiacot. Hasonlóan égető probléma a lakások megfiz ethetősége. Az előző Fideszkormány ezt a forint alapú lakáshitelek pazarló támogatásával próbálta kezelni, ami egy pénzügyileg fenntarthatatlan és igazságtalan konstrukció volt, hiszen a szakértői becslés szerint akár a támogatások kétharmada is a felső j övedelmi ötödhöz jutott. Tehát a kérdéseim a követezőek a miniszter úrhoz. Milyen terveik vannak a lakásprivatizáció következtében kialakult torz magyarországi lakásszektor átalakítására? Tervezie a kormány a szociális bérlakások rendszerének jelentős kit erjesztését és a tulajdonszerzést támogató lakástámogatási rendszer átalakítását? Ideiglenes moratóriumok helyett hogyan tervezi a kormány a további eladósodás megelőzését? Tervezie a lakásfenntartási támogatás radikális emelését és Franciaország és Skóci a mintájára egy kikényszeríthető lakhatáshoz való jog intézményesítését? (15.10) Végül tervezie a kormány a magáncsőd intézményének megfelelő szabályozását? Legvégül: mi lesz a nemzeti eszközkezelővel? Köszönöm a szót. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A minisztérium nevében Cséfalvay Zoltán államtitkár úr válaszol 4 percben. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésre adandó válaszhoz vissza kell persze térnünk az alapokhoz. Egyáltalán: miért is van ma Magyarországon ketyegő lakáspolitikai bomba? Hiszen 2002ig jól működött egy államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelre épülő re ndszer, amelynek keretében évente közel 3540 ezer új lakás épült. Nos, ma Magyarországon azért van ketyegő lakásbomba, mert az MSZPSZDSZkoalíció ezt a támogatási formát megszüntette. (Moraj az MSZP padsoraiban.) Sőt, a megszüntetés oka pedig ugyanaz a s zocialista demagógia volt, amivel jelenleg a 16 százalékos, egykulcsos, arányos személyi
