Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
262 Ha nem haragszanak, én ezt vitatom. Azt gondolom, hogy a munkaügyi bíróságnak munkaügyi viták eldöntésében megvan a kellő szaké rtelme, ráadásul a jogviták eldöntésének egy jogállamban a bíróságon a helye. Nem nagyon tudjuk máshová terelni, és nem is akarják a képviselő urak máshová terelni, mint a független bíróságra ezt az ügyet. Alkotmányos érdek szól amellett, hogy a még elégsé ges szolgáltatás meghatározásra kerüljön. A képviselők törvényjavaslata egyébként lépcsőzetesen, fokozatosan írja elő a bírósági döntés kötelezettségét. A törvényjavaslat szerint a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, közszolgáltatások esetén ez teljesen magától értetődik, hogy törvény is előírhatja ezt. Amennyiben nincs ilyen törvényi szabályozás, azt mondja a javaslat, hogy egyeztetés során kell megállapodni a még elégséges szolgáltatásról. Tehát amennyiben a munkavá llalók és a munkáltatók nem akarják a bíróság döntését, mert esetleg nem bíznak a bíróság szakértelmében, akkor természetesen meg tudnak állapodni a még elégséges szolgáltatásban. Későbbi módosító indítványokban van erre példa, hogy akár hosszú távú megáll apodást is tudnak kötni, mondjuk, egy ágazatban a még elégséges szolgáltatásról. És ha mindez nincsen, tehát sem törvény nem határozta meg, sem pedig a felek nem állapodtak meg a még elégséges szolgáltatásról, akkor valakinek mégiscsak el kell döntenie egy jogállamban a munkaügyi vitát. És a képviselő urak azt javasolják, hogy ezt a munkaügyi bíróság döntse el. Nem értem, hogy hol van a demokrácia sérelme, hol van ebben a munkásellenesség, hol van ebben különösen a jogállam sérelme a bírósági döntésben. A b íróságok egyébként 5 napos határidővel, mert itt 5 napos határidőről van szó, ennél még sokkal bonyolultabb, és hogy is mondjam csak, a szabadságjogokat még inkább érintő kérdéseket is el szoktak dönteni. Gondoljanak csak arra, hogy a büntetőbíróságoknak a z előzetes letartóztatásról való döntésükben ilyen rövid határidő van, vagy gondoljanak például arra, hogy a választási bíráskodás, amely szintén alapvető jogokat érint, az is nagyon rövid határidőben kötelezi a bíróságot döntésre. (13.10) Tehát a bíróság egyrészt felkészült, másrészt alkalmas arra, hogy a munkaügyi vitákat, különösen a munkaügyi bíróság felkészült arra, hogy a munkaügyi vitákat eldöntse. Hogy fog ez történni a gyakorlatban? Úgy fog történni, és ezért nem támogatja az előterjesztő és nem tá mogatja a kormány sem az 1. pontban megfogalmazott módosító indítványt, hogy a munkaügyi bíróság elfogadhatja valamelyik fél álláspontját az elégséges szolgáltatás tekintetében, vagy a felperes vagy az alperes, illetve bocsánat, nemperes eljárás révén mond juk úgy, hogy a munkavállaló vagy a munkáltató álláspontját elfogadhatja az elégséges szolgáltatás ügyében, vagy akár egy harmadik álláspontra is helyezkedhet a munkaügyi bíróság. A munkaügyi bíróság szabadon mérlegelheti a felek közötti álláspontokat, és ahogyan a bíróságokról szóló törvények, az eljárási törvények lehetővé teszik, szakértőt is igénybe vehet arra, hogy ezt a kérdést eldöntse. Tehát ha a munkaügyi bíróságnak nem lenne meg a kellő szakértelme, akkor egyébként felkérhetne szakértőt, hogy eldö ntse. Kérem képviselő asszonyt, képviselő urat, hogy a javaslatból ne a sérelmeket vagy a szakszervezetek sérelmeit próbálják visszhangozni, hanem nézzék meg azt, hogy az elégséges szolgáltatás meghatározásához fűződő alkotmányos érdeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hogyan lehet törvényesen garantálni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm. Kétperces reagálásra következik Lamperth Mónika, az MSZP képviselője. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Erre szokták azt mondani, hogy ügyes. Szóval az, hogy ön úgy próbálja meg kiforgatni a mi kifogásainkat azért, hogy nem a kormány
