Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
261 Megadom a szót Lamperth Mónikának, az MSZP képviselőjének. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Visszatérve az ajánlás 1. módosító pontjához. Ha már semmilyen szándékot nem mutatnak az előter jesztők arra nézve, hogy javaslatunkra a törvényjavaslatot visszavonják, akkor legalább fontolják meg azt, hogy ezeket a módosító indítványokat, amelyeket itt - az első három módosító indítvány közül most az elsőről beszélek - szocialista képviselők benyúj tottak, tehát hogy a munkavállalók és a munkaadók hozzák létre az elégséges szolgáltatásról a megállapodást, ezt mint támogatott módosító indítványt fogadják el. Szeretnék még beszélni a 3. sorszám alatti módosító indítványról is, ahol a munkaügyi bíróság 5 napon belüli nemperes eljárásában azt írja az előterjesztő, hogy szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Mi azt gondoljuk, hogy ennél erősebb szabályra van szükség, ezért javasoljuk, hogy kerüljön ki a szövegből a “szükség esetén.” Ez azt jele nti, hogy a feleket minden esetben meg kellene hallgatnia a munkaügyi bíróságnak. Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan fontos kérdés, és olyan érvelése lehet, sőt nagy valószínűséggel van mindkét félnek, hogy a bíróságnak szükségeltetik őket meghallgatni. Ne c sak egy lehetőséget, hanem egy kötelezettséget adjunk az eljárásban. Ez több garanciát jelent a munkaadók és főként a munkavállalók számára, hogy az ő érveik nélkül ilyen vitás kérdésben nem születhet döntés. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztel t Képviselőtársaim! Rendes felszólalásra következik Répássy Róbert államtitkár úr. Államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Egyré szt az 1., 2., 3. pontról, másrészt a vitában elhangzottakról szeretnék véleményt nyilvánítani. Mindenekelőtt egy fél éve tartó vitát szeretnék ismét a kormány szempontjából a magam részéről lezárni. A kormány tiszteletben tartja az országgyűlési képviselő k törvénykezdeményezési jogát, hiszen ez egyébként a parlamentarizmus lényege, hogy a képviselőknek törvénykezdeményezési joguk van. Amennyiben az ellenzék úgy gondolja, hogy felmerülhet a Magyar Országgyűlésben, hogy az országgyűlési képviselők törvénykez deményezési jogát valami olyan adminisztratív feltételhez kössük, hogy minden képviselő köteles előtte a törvényjavaslatával érintett szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal egyeztetni, és csak ezt követően nyújthassa be a törvényjavaslatát , akkor éppen az ellenzéki képviselők kerülnének nagy bajba, mert az ellenzéki képviselők általában műfaját tekintve sokkal több törvényjavaslattal élnek, mint kormánypárti képviselők. Tehát én nem javaslom, de amennyiben az ellenzék kívánja, hogy a jövőbe n csak olyan törvényjavaslatokról tárgyaljon a Ház, amelyet előzetesen egyeztettek az országgyűlési képviselők, akkor kérjék a Házszabály módosítását. Van erre lehetőség, amennyiben egy önkorlátozást vállalnak. De szeretném leszögezni, hogy a képviselők tö rvénykezdeményezési joga teljesen alkotmányos, a parlamentarizmus lényege. A szocialisták tartalmi álláspontja meglehetősen furcsa. Mert egy olyan megoldás, amit a képviselő urak javasoltak, amely szerint, ha nem sikerül megállapodni a felek között a még e légséges szolgáltatásról, akkor a munkaügyi bíróság, tehát a független magyar bíróság döntse el a még elégséges szolgáltatást, a szocialisták számára, próbálok idézni, munkásellenes magatartás, a demokrácia sérelme, talán még a jogállamiság sérelme is, hog y a bíróság dönt. Ez egy egészen újszerű felfogás. A tegnapi vitában is elhangzott, hogy a Szocialista Párt a jogállamiságot leginkább a bíróságtól félti. Most elhangzott Göndör István szájából szó szerint, és egyébként az 1. számú módosító indítvány is ta rtalmazza ezt a felfogást, amely szerint a bíróságnak nincs meg a kellő szakértelme ebben az ügyben - az ő álláspontjuk szerint.
