Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
239 nemzetközi viszonylatban különösen fontos érvényesíteni. De még egyszer mondom, ezt fontos lett volna már a korábban elénk kerülő rendészeti szabályozások alkalmával is megtenni. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy amikor a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ szerepéről beszélünk, akkor ne csak a tárcák darabokra tördelt elképzeléseivel találkozzunk, hanem egy komplett kormányzati stratégiát lássunk megjelenni az elénk kerülő joganyag okban. Konkrétan arra gondolok, hogy kimaradt ebből a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amit a vám- és pénzügyőrség átkeresztelt utódszervezetének tekinthetünk, ugyanis össze lesz vonva a két szervezet, és egy közös szervezetben egyesül az APEH, valamint a volt vám- és pénzügyőrség. Nagyon fontosnak tartottuk volna, hogy belekerüljön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is a törvénybe, és egy megfelelően pontos szabályozást kapjon. Miért olyan fontos ez? Először is azért, hölgyeim és uraim, mert a Nemzeti Adó- és Vámhiva taltól fog függeni az állam bevételeinek a 90 százaléka. Tehát egy óriási, nagyon komoly nagyságrendről van szó. Önmagában már 1 százalékos tévedés is 100 milliárd forintos bevételkiesést okozhat a magyar költségvetésnek. Ezért van különös jelentősége anna k, hogy pontosan szabályozzuk az erről szóló jogszabályokat, és pontosan rendelkezzünk arról a nemzetközi együttműködésről, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Európai Unió különböző hatóságaival folytat. Miért is fontos ez? A Nemzeti Adó- és Vámhivatalró l szóló 2004. évi XIX. törvény 7. §ában éppen a most szabályozott területtel kapcsolatban láthatunk utalásokat. A 7. § (5) bekezdését idézem önöknek - ezt egyébként érdemes szó szerint is meghallgatni, mert egészen pontos információkat tartalmaz arról, ho gy milyen módon valósulhat meg az adatcsere : “A vám- és pénzügyőrség a nyomozóhatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat, beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is, az Európai Rendőrségi Hivatal, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete, a schengeni információs rendszer központja és nemzeti egysége, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb, két- és többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló region ális bűnüldözési szervezet részére az Európai Unió Bűnüldözési Információs Rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetve adhat át.” Ezt azért tartom különösen fontosnak, mert az előttünk fekvő törvényi szabályozásban egy olyan nemzetközi szervezettel folytatott hatósági együttműködés szabályairól rendelkezik az előterjesztő, amely érinti a vám- és pénzügyőrség - vagy most már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - tevékenységét is, azonban ezeket a szempontokat itt a törvényen belül nem látjuk megjelenni. (10.10) Csak utalni szeretnék rá, tisztelt képviselőtársaim, hogy túl azon, hogy a magyar költségvetési bevé telek 90 százaléka ezen a több tízezer főt foglalkoztató szervezeten múlik, és ő ellenőrzi ezeknek a bevételeknek a beszedését, ezeknek a bevételeknek a teljesülését, túl ezen még az Európai Unióval folytatott nemzetközi együttműködés is rávilágít arra, ho gy milyen lehetőségek vannak a közös együttműködésben, a közös hatósági fellépésben. Gondoljanak csak arra, hogy évről évre több tíz milliárd eurónyi kárt okoz az Európai Unión belül az, hogy a tagállamok között nemzetközi relációban mozgó fehérgalléros ga zdasági bűnözők milyen komoly nagyságrendű áfacsalásokat követnek el. Ezért is különösen fontos az, hogy amikor a hasonló adatcserékről rendelkezünk, az Európai Rendőrségi Hivatalról rendelkezik a törvény, vagy a nemzetközi bűnügyi rendőrség szervezetét ér intő adatcserékről rendelkezik, akkor jelenjen meg ebben más társhatóság is, hiszen éppen az önök által kidolgozott szabályozás is utal arra, hogy más hatóságok is, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a Magyar Köztársaság területén, szintén kapcsolatot tartha tnak az Európai Rendőrségi Hivatallal és a nemzetközi bűnügyi rendőrség szervezetével, adatokat kérhetnek le, automatizált kereséseket indíthatnak, a schengeni információs rendszer szolgáltatásait is igénybe vehetik.
