Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
977 segítségnyújtás, illetve jogi képviselet igénybevételének lehetőségét, beleértve szükség esetén a t olmács ingyenes biztosítását is. E rendelkezés átültetése a nemzeti szabályainkba azonban jelentős intézményfejlesztést és többletforrást igényel, amelynek biztosítása az irányelv átültetésére nyitva álló határidőig, 2010. december 24éig nehézségekbe ütkö zik. Az átültetési határidőre tekintettel ezért indokolt az ingyenes jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezések későbbi időben történő hatályba léptetése. A részletes szabályozás megalkotása az érintett tárcák együttműködése keretében valamennyi meg oldási alternatíva gondos mérlegelésével, a jogharmonizációra rendelkezésre álló határidőig a költségtakarékossági és hatékonysági szempontok figyelembevételével elvégezhető. Tisztelt Ház! Az elmúlt évek tapasztalatai arra utalnak, hogy az az alapjaiban he lyes és támogatandó törekvés, amely szerint a fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy tudásukat külföldi oktatási intézményekben bővíthessék, sajnos nemkívánatos hatásokat is eredményezett. Gyakran fordul elő, hogy a külföldiek a tanulmányi célú beutazá sok kedvezőbb feltételeivel visszaélnek, és ezt használják eszközül a schengeni térségbe történő, többnyire gazdasági célú bejutáshoz. Napjainkban az Európai Unió egyes tagállamaiban működő felsőfokú oktatási intézmények egyre növekvő számban fogadnak távo li földrészekről diákokat, ugyanez a szándék vezeti a magyar oktatási intézményeket is. Fontos azonban, hogy e cél érdekében körültekintő toborzási és felvételi eljárások lefolytatására kerüljön sor, amellyel kiszűrhetők a visszaélések. Az idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évben több mint százötven, joggal visszaélő tartózkodási engedélyének visszavonására intézkedtek. A törvényjavaslat e nemkívánatos folyamat megakadályozása érdekében kiegészíti a tanulmányi célú beutazások feltételeit, valamint az okta tási intézmények számára bejelentési kötelezettséget ír elő. A vízumkódexnek való megfelelés érdekében a törvényjavaslat mind a harmadik országbeli külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, mind a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendel kező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek módosításával közigazgatási úton jogorvoslati lehetőséget biztosít a vízum elutasítására, visszavonására, megsemmisítésére vonatkozó határozatokkal szemben. Kizárja ugyanakkor a további jogorvoslatot, a bírói felülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás lehetőségét. A másodfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet a végrehajtásra vonatkozó kormányrendelet fogja kijelölni. A migráció az európai stratégiai programok köz ött kiemelt szakterület; a következő években mind fogalmi rendszerét, módszertanát, mind az adatigényeket illetően jelentős korszerűsítési, egységesítési változásokra lehet számítani. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió - így hazánk is - menedéket nyújt az üldözés elől menekülőknek. Ahhoz azonban, hogy a menekültügyi politika valóban életképes legyen, szükség van egy olyan szabályozórendszerre, amely a védelem nyújtása mellett képes hatékonyan kezelni az illegális vándorlási folyamatokat, eleget téve ezz el a schengeni tagságunkból eredő kötelezettségeinknek is. E célokra fokuszálva került felülvizsgálatra a menedékjogról szóló törvény, amelynek során a szándék arra irányult, hogy a jelenlegi trendeket, európai tapasztalatokat és a meglévő legjobb gyakorla tokat figyelembe véve változtassa meg a nemzeti szabályozást Magyarországon. Hazánkban az elmúlt évben közel 5 ezer személy folyamodott menedékjogi védelemért. A kérelmezők között azonban kevesen voltak olyanok, akiknek a védelem iránti igénye valóban jogo s, megalapozott volt. A menekültügyi eljárások lefolytatását akadályozza az ügyfelek együttműködési hajlandóságának alacsony foka. A kérelmezők 3040 százaléka távozik ismeretlen helyre a közigazgatási eljárás során. Ez komoly terhet jelent a hazai befogad ó rendszerre, figyelembe véve azt is, hogy a más uniós tagállam területére távozó kérelmezőket a dublini rendelet értelmében hazánknak gyakran többször is vissza kell vennie. A hatályos menedékjogi törvény például a területen maradás jogát a kérelmezők szá mára két eljárás erejéig biztosítja anélkül, hogy erre uniós jogszabályi kötelezettség állna fenn. Ezzel a
