Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 19 (36. szám) - Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
978 nyilvánvalóan megalapozatlan, az eljárással visszaélni kívánó ügyfélkör részére a gyakorlatban többéves zavartalan tartózkodást biztosít. A jelenlegi hazai jogi keretek nem adnak lehetőséget a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek kiszűrésére, amellyel például a menekültügyi szempontból kevés relevanciával bíró menekülési történetet előadó, vagy a biztonságos harmadik országból érkező vagy a nyilvánval óan visszaélő kérelmező esetében gyors és hatékony döntéshozatalra nyílna mód. Mindez szükségessé teszi a menedékjogi törvény módosítását. A jogalkalmazási tapasztalatok egyértelműen alátámasztják, hogy a menedékjogi eljárások jelentős mértékű elhúzódásá nak oka az, hogy a felülvizsgálati kérelmek tárgyában kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Bíróság a döntését nem tudja határidőben meghozni. A határozatok általában a törvényben előírt hatvan nap helyett hatnyolc hónap alatt születnek meg. Ez a kö rülmény is hozzájárul a közbiztonsági kockázatok növekedéséhez, emellett az eljárások elhúzódása miatt gyakran előidézője rendkívüli események bekövetkezésének. Az elmúlt években sokszor hallhattunk a médiákban híradást éhségsztrájkokról, a befogadó intézm ényekben történt rongálásokról, szándékos gyújtogatásokról, különböző demonstrációkról. Az elhúzódó felülvizsgálati eljárások veszélyeztetik továbbá az alaptalanul menedékjogi védelmet kérő külföldiek kiutasításának hatékony végrehajtását is. Ennek a helyz etnek a megszüntetése érdekében a Pp. szabályainak a beterjesztett törvényjavaslat szerinti módosítása a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét megszünteti, és a felülvizsgálati kérelmek elbírálását a külföldi magyarországi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ezek együttes hiánya esetén pedig a szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróságok feladatkörébe utalja. Tisztelt Országgyűlés! A menedékkérő, kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére jelenleg a menekültügyi befogadó rendszer keretei között erre a célra fenntartott speciális intézményben kerül sor. Ez a megoldás - tekintettel a gyermekek mindenekfelett álló érdekeire - azonban nem célravezető. Indokolt, hogy a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére a gyermekv édelmi szakellátásban a hasonló korú magyar gyerekekkel együtt kerüljön sor, ahol számukra a jelenleginél eredményesebben biztosítható az életkoruknak és speciális igényeiknek megfelelő gondoskodás. A gyermekvédelmi szakellátásba való bekerülésük mellett s zól az is, hogy a nemzetközi védelmet kérő gyermekek esetén sor kerül gyám kirendelésére, amely szélesebb körben biztosítja a gyermek érdekeinek védelmét, mint az ügygondnok, aki kizárólag a menekültügyi eljárással kapcsolatban folytat segítő tevékenységet . Erre tekintettel tartalmaz a törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezést. Tisztelt Országgyűlés! A debreceni befogadó állomáson 2008. június 11én történt, a médiában csak a “debrece ni toronymászásként” elhíresült rendkívüli esemény ráirányította a figyelmet a kiegészítő védelemben részesülő, oltalmazottként elismert külföldiek személyazonosító okmánnyal történő ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás nem kielégítő voltára. Az oltalm azotti jogállást a menedékjogi törvény 2008. január 1jén vezette be Magyarországon, azonban a jogállás bevezetéséből adódó feladatok ágazati jogszabályban történő megjelenítése ez idáig elmaradt. A javaslat az ágazati jogszabály, a polgárok személyi adata inak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény kiegészítésével, az oltalmazottként elismert külföldi személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági ig azolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatok nevesítésével pótolja ezt a joghézagot. A kormány által benyújtott törvényjavaslat az uniós jognak való megfelelés mellett jelentősen javítja a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ez zel a jogbiztonságot, hatékonyabbá teszi az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések elleni küzdelmet. A törvényjavaslat a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldásá t is célozza, elvégzi a szükséges deregulációs feladatokat, továbbá
