Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 18 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
824 Gábor képviselőt, az LMP képviselőcsoportja Scheiring Gábor képviselőt és Szabó Rebeka képviselő asszonyt frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Kövér László) : Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök úr: “Kormányzati intézkedésekről” címmel. Megadom a szót a miniszterelnök úrnak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (13.20) DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm önöket. Újabb fontos ülésnapjához érkezett a tisztelt Ház, kétségkívül ma nagy munka vár ránk. Ha a mai feladat jelentőségét pontosan akarjuk megérteni, érdemes végiggondolnunk röviden az elmúlt hónapok történéseit. Így láthatjuk tisztán, mi a dolgunk, mi a dolga ma a Magyar Országgyűlésnek. A mögöttünk hagyott hónapok legfontosabb politikai történése az, hogy a vá lasztók jelentősen átrajzolták Magyarország politikai térképét 2010ben. Áprilisban gyökeres politikai fordulatot vittek véghez, és aztán nagy várakozással figyelték, vajon az történike az országos politikában, amire ők a megbízást adták. Erről október 3án nyilvánítottak véleményt, és ezzel véghezvitték a második politikai fordulatot, hiszen immár nemcsak abban értettek egyet, hogy mit nem akarnak, hanem abban is, hogy mit akarnak. Október 3án úgy tettek felkiáltójelet e politikai fordulat végére, hogy i mmár az új kormány addigi munkájának és meghirdetett további terveinek ismeretében megüzenték a nemzeti ügyek kormányának, hogy tovább. Az ellenzék értékes hozzájárulása ehhez a fordulathoz, hogy az önkormányzati választás középpontjába a kormány munkáját és az ellensúly kérdését állította. Így az emberek nemcsak helyi, de országos kérdésekben is dönthettek. Az eredmény ismert. Ezzel új időszámítás kezdődött, hiszen lezárult a magyar politika megváltoztatásának időszaka. A választók elvégezték a maguk dolgá t: a politikai változás megtörtént. Az emberek megtették azt, ami rajtuk múlott, annak érdekében, hogy hazánkat közös erőfeszítéssel talpra állíthassuk és megújítsuk. Az emberek nagyon pontosan megmondták, mit akarnak és mit nem, mivel bízzák meg a választ ott vezetőket és képviselőket. Azt kell most tisztáznunk, tisztelt Ház, hogy mi is ez a megbízás. Ehhez az általunk az emberekkel közösen elindított változás lényegét kell ismét felidézni. Minden jelentős döntés előtt, minden bonyolult intézkedéskor érdeme s visszalépnünk a kályhához: milyen irányban akarnak az emberek változást a dolgok menetén, és miért akarják éppen ezt? Mi is volt a legnagyobb baj a mögöttünk hagyott nyolc évben? Miért bénult meg, csúszott szét az állam működése? Miért zuhant az ország s zabadesésben a válság mélyére? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt tudjuk, hogy nem az emberek tehettek erről. Ők, ahogy korábban is, becsületesen elvégezték a maguk munkáját. Azt is tudjuk, hogy a baj inkább a politikával és az állammal volt, amelynek feladat a közös érdekeink képviselete lenne. Ehelyett az elmúlt években magánérdekek martalékává vált. A magánérdek és a piaci részérdekek kontrollálatlan beengedése az államba katasztrófához vezetett. Minden elsüllyedt a korrupcióban, a beruházások lassúak, pazar lóak lettek, a hatékonyságnak még a látszatát is elveszítették. A közpénzek elfolytak, az ország csőd közeli helyzetbe jutott. Bebizonyosodott, mindannyiunk számára világosan bebizonyosodott, hogy az állam piacosítása egy öngyilkos modell, amely a végén me gsemmisíti az állam lényegét: a közérdek képviseletét. Tisztelt Ház! A közérdeket csak az állam tudja érvényesíteni. Ebből viszont az is következik, hogy az államnak csak a közérdeket szabad képviselnie. Ehhez erős állam kell. A modern állam
