Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló 2113/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. DOROSZ DÁVID (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
807 hangsúlyozni, hogy a kormány sem támogatja. Szerintem nincs olyan magyar parlamenti képviselő, aki támogatná a háborút, tehát ebben egyetértés van. Ebbe n, azt hiszem, hogy mindannyian részesei vagyunk a nemzeti együttműködésnek, ha tetszik, tehát én azt hiszem, hogy ez egy fontos alaptézis. Senki nem háborúpárti ebben a mai magyar Országgyűlésben, a kormány semmiképpen sem az. Ugyanakkor elmondta Szabó Ti mea, hogy fontos katonai missziót látunk el - valóban így van - Afganisztánban. Ezzel is egyet tudunk érteni. Gyöngyösi Márton képviselő úr arról beszélt, hogy iskolába járt Afganisztánban, és hogy két tanárát, két orvost is a tálibok megöltek. Jóe ez így akkor - kérdezem a képviselő úrtól , tehát helyén vannake a dolgok? Hagyjuk akkor magukra az ott élő embereket, hadd folyjon tovább, ami eddig is folyt, nem beszélve a kábítószercsempészésről, termesztésről, ópiumtermesztésről és sok minden másról, és az egykori terrorista bázisoknak a meglétéről. Én azt hiszem, hogy nem lehet így hagyni. Ha már ott vagyunk, ha már ENSZ BTdöntés van, ha már NATOdöntés van, a szövetségeseinkkel együtt meghozott döntés van, akkor igenis van felelősségünk is ebben a mis szióban, ebben a küldetésben. (21.40) Szeretném azért itt mindenki előtt elmondani, hogy hallgatva Gyöngyösi Márton képviselő úr okfejtését, amelyben igen komoly párhuzamot állít föl az orosz bevonulás és az 1979től ’89ig való otttartózkodás, valamint a mostani, az Egyesült Államok által vezetett koalíciós együttműködés jegyében létrejött és ott működő misszió vonatkozásában: azért nyilván ön is tudja - hiszen ennek a témakörnek ismerője , hogy más volt az oka, más volt a célja, és ez már jelentősen meg különbözteti ezt a két mandátumot, ha tetszik, tekintettel arra, hogy 2001. szeptember 11én azért egy súlyos tragédia történt az emberiség történetében, és ez volt az oka, nem más, ennek a bevonulásnak, pontosan azért, hogy az ott lévő terroristabázisokat , az el nem ismert tálib kormány által támogatott és fenntartott terroristafészkeket megpróbálja a koalíció fölszámolni. Az orosz bevonulásnak teljesen más volt a célja, más volt az oka ehhez képest. Egyetértek az aszimmetrikus hadviselés említésével. Való ban így van, ezért nehéz ez a küzdelem, látjuk. Különböző hadikultúrákat, hadviselési kultúrákat különböztetünk meg. Valóban, az aszimmetrikus hadviselésre jellemző az a gerilla típusú hadviselés, amelyben az ellenfél gyakorlatilag láthatatlan, és bármikor bárhol lesújthat a reguláris haderőre. Ezen kívül két klasszikus hadviselési kultúra is létezik egyébként - ha már ennél tartunk, akkor talán fontos, hogy ebben a késő esti órában nem a mindentudás egyetemeképpen, de valahogy azért töltsük ki tartalmasan ezt a mai estét, és talán a helyzet megoldásában is segítségünkre lehet : a mozgáscentrikus és az anyagcentrikus hadviselési kultúra, ez a másik kettő, tehát három klasszikus hadviselési kultúra van. Valóban nagyon nehéz a gerilla típusú hadviselést fölsz ámolni, mert elbújik az ellenfél, mert civilben mozog nap mint nap, valóban így van. Mit lehet tenni? Hiszen azért vagyunk ott, hogy ezt a helyzetet megoldjuk, azért vagyunk ott, hogy ez az afganisztáni misszió sikeres legyen, mert ez mindannyiunk közös ér deke, a NATO jövője foroghat kockán. Tehát nekünk nem mindegy, hogy ez a misszió hogyan zárul: kudarccal, azonnali kivonulással, egyenként szaladunk gyorsan haza, vagy pedig egyébként szövetségeseinkkel együtt hozzuk meg a döntésünket, megfontoltan, nyugod tan, higgadtan, mindent mérlegelve. Szerintem a legfontosabb dolog, hogy Afganisztán esetében az állami működés feltételrendszerét kiépítsük, kialakítsuk, ami nagyon nagy feladat. Nagyon nagy feladat. Ehhez szükséges az afgán helyi erőknek a fölépítése, me gerősítése, kiképzése - valóban így, ahogy Dorosz Dávid képviselő úr mondta , ebben kívánunk a jövőben hangsúlyosabb szerepet vállalni és betölteni. 136 ezer szövetséges katona van kint jelenleg Afganisztánban, és 211 ezer főt tesz ki a helyi erők száma, ebbe beleértve az afgán haderőt és az afgán, helyi rendőrség létszámát is. Tehát azért ez egy jelentős szám, de még mindig nem elegendő, sajnos. A nemzetközi szerepvállalás vonatkozásában kötelezettsége ez a részvétel, vagy pedig sem - Gyöngyösi Márton ké pviselő úr vetette ezt föl , hiszen a washingtoni szerződés egyetlenegy
