Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi ... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke:
794 kudarcok vannak, ott mi rögtön szabályozásért kiáltottunk. Tehát ahol úgy láttuk, a kábeltelevízióknál - emlékeznek rá, egy időbe n mennyi baj volt velük, idézőjelben mondva , mi kábeltörvényt javasoltunk. Ez nem született meg egyébként. Akkor, amikor a bankszektorban láttuk, hogy egyoldalú szerződések rendszere van, akkor a hitelintézeti törvény módosítását javasoltuk. Nem akarnék most több példát mondani, számos esetben azt mondtuk, hogy ahol a piac tud működni, az a legjobb, ahol piaci kudarcok vannak, akkor szabályoznia kell az államnak, a szabályozás strikt meg pontos, meg szigorú legyen, természetesen. Ez a mi alapállásunk, és végig ilyen elvek alapján dolgozunk. Versenyt mi nem tudunk teremteni. A versenyhatóság arra képes, hogy ha a verseny folyamata zajlik, akkor az tisztességes legyen. A versenyteremtés másoknak a dolga. Az, hogy a privatizáció során versenymódon történt az eladás, abba mi nem tudtunk beleszólni, legföljebb véleményt adtunk. Az volt egy fontos versenyhivatali álláspont akkor, amikor eladta ’95ben az akkori kormány a villanyrendszer hálózatát, ellene volt a Versenyhivatal, mert azt mondta, hogy így nem lesz p iacnyitás. Tehát a hálózatot nem szokás eladni. A termelő részt el lehet adni, magát a hálózatot, ami nagyon sajátos közjószág, azt nem szabad eladni, mert sokkal nehezebb lesz később piacosítani a rendszert. Ilyen esetben mi csak javaslatokkal éltünk, az előző elnök javaslatokkal élt, amit meghallgatott belőle a kormány, annyit hallgatott meg. Az eredmény mutatja, hogy viszonylag keveset. Most azt keresem, hogy mi az, amiről még ebben a késői órában érdemes szólni. (20.40) Nyikos képviselő úr beszélt a tel jesítménymutatók elterjesztéséről. Én is amellett vagyok, hogy ahol van input, ott output is kell hogy legyen, és azt mérni is kell, nagyon azt gondolom, én e tekintetben az angolszász példát követem. Azt gondolom, hogy minden egyes hatóság esetében meg le het találni azt a speciális módot, ahogy a teljesítményüket mérik. Tehát minden esetben, a mi esetünkben tényleg ilyen mutatók vannak, hogy bíróság hogyan dönt az ügyeinkről, hogyan vetünk ki bírságot; vannak másfajta mutatók a szakirodalom alapján, hogy e gy megbuktatott kartell után legalább öt nem születik meg, mert kétségbe esnek vagy megijednek a cégek. Szokták mondani, hogy akkor becsületes nagyon valaki, ha nagyon könnyen kétségbe esik; ilyen szépen tudom ezt csak most mondani itt. Vannak ilyen mutató ink. Ezeket a mutatókat használjuk is belül. Én óvatos vagyok azzal, hogy kifelé is használjuk őket. Mi magunk használjuk, és szükség van ezekre a mutatókra, abban én bizonyos vagyok. Szintén valamelyik képviselő úr mondta, hogy a Hankook gumigyár esetén n em húztuk meg a vészcsengőt. Az állami támogatások esetében semmi több információnk nincs az állami támogatások nagyságrendjéről, mint amit a Világgazdaság vagy a Napi Gazdaság megír a döntés után. Körülbelül pont ennyit tudunk róla, mint a képviselő urak is tudnak róla. Az állami támogatások kezelése a Pénzügyminisztériumhoz van rendelve. Az, hogy több erőforrás kellene a hivatalnak, az előbb mondtam, hogy valóban egy fokkal több erőforrás kellene a hivatalnak, de ez nem aránytalanul sok. Azt gondolom tehá t, hogy ha most nem 105 emberrel működnénk, ahogy mondtam, hogy kb. annyira van pénzünk, hanem még plusz 15 vagy 20 emberrel, az valószínűleg segítené a hivatal munkáját, nagyságrendileg egyébként. Eredetileg a hivatal 150 fővel indult 1990ben, mostanra - idézőjelben - épültünk a sok megszorítás után erre a 105110es nagyságrendre. Igazából a kapacitásaink nem növekedtek, ellenben azt hiszem, a hatékonyságunk nőtt a 20 év alatt, ha emlékeznek, hogy az előző esztendőkben miket ismertek a hivatal munkájából . Az uniós szerződés megkötése óta nincsen szuverén versenyjogunk, azt gondolom, amit GaudiNagy Tamás képviselő úr itt fölvetett. Az uniós tárgyalások során a magyar versenyjognak teljes mértékben harmonizálnia kellett a szabályrend szerint az uniós verse nyjoggal. Az uniós versenyjogot mi is érvényesítjük, ráadásul ott az egyik fő szabály az, hogy az egységes európai piacot kell megteremtenie vagy megtartania. Az uniós versenyjog specifikuma, a miénk az, amiről szó van, a magyar versenyhatóság megállapodás alapján meg a megállapodás értelmében teljes
