Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI PÉTER (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
675 be a Ház elé, így aztán nagyon sokszor láttuk azt az elmúlt hónapokban - szemlesütve szavazták meg a saját nagyon cinikus törvényjav aslataikat. Most pedig a saját szemük nyugalmának megőrzése végett kérjük, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) (11.10) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Következő felszólaló nk Szilágyi Péter képviselő úr, ugyancsak az LMPképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! SZILÁGYI PÉTER (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, nem fogom rabolni az önök értékes idejét, de kérem, hogy hallgassanak meg, hiszen az önök leendő legú jabb munkahelyéről szeretnék egykét szót szólni. A javaslat módosítja az alkotmány 20. § (5) bekezdését; ez a szakasz szabályozza azokat a tisztségeket, amelyeket képviselő nem tölthet be, egyben kivételként határozza meg a kormány tagját, az államtitkárt és immár a kormánymegbízottakat is. A kormánymegbízottal részletesebben a következő napirendi pontban szeretnék foglalkozni, most annak csupán alkotmányban elfoglalt helyéről kívánok beszélni. Az alaptörvény jelenleg nem tartalmazza a kormánymegbízott jog intézményt, és az a javaslat sem határozza meg ezen intézmény tartalmát, így az összeférhetetlenségi szabály kiegészítése teljesen tartalom nélkül marad, és az alkotmány belső koherenciáját megbontja, pusztán a kormánymegbízott említése alapján, ugyanis a törvényalkotó bármilyen tisztséget elnevezhet így az ablakmosótól a zsiráfgondozóig. Tartalmilag sem indokolt az összeférhetetlenségi kivétel beillesztése, ugyanis a létrejövő integrált hivatal vezetése véleményünk szerint egyrészt egész embert kívánó fela dat, amit ráadásul a megyei kormányhivatalok esetében, szemben az állami vezetői tisztségek betöltésével, egy országgyűlési képviselő nem is végezhet a fővárosból. Még egy apró megjegyzést engedjenek meg, tisztelt képviselők, ami ugyan formailag mindenképp en a következő napirendi ponthoz tartozna, de tartalmilag szeretném itt is megemlíteni. A kormányhivatalt létrehozó törvényjavaslat szerint a kormánybiztos kinevezési feltételei között szerepel a választójog. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a fideszes képvis elők helyében, akik aspirálnak e pozíció betöltésére, nem lennék nyugodt, hiszen tudjuk, hogy a lex Borkai óta a választójog mint fogalom, igencsak rugalmassá vált. Kérem, tisztázzák ezt is! (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most kétperces felszólalásra Lamperth Mónika képviselő asszonynak adom meg a szót, az MSZPképviselőcsoportból. Képviselő asszony, parancsoljon! DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Orszá ggyűlés! Csak reagálni szeretnék két olyan témára, ami LMPs képviselőtársaimtól hangzott el. Az egyik, csak pontosítani szeretném: Schiffer András képviselő úr azt mondta, hogy itt van egy vitája velem, hogy nemcsak az ellenzék ellenőrzési eszköze a legfő bb ügyész interpellálhatósága, hanem a parlamenté. Én is így gondolom, ezt is mondtam, sőt idő híján nem tudtam azt elmondani, amit most el fogok mondani, hogy ez azért is fontos, mert jóllehet ma a fideszes képviselők el sem tudják képzelni, hogy ez a két harmados többség máshogyan is alakulhat, és ma még olyan erős egység van a kormánypárti frakciókban, ami elképzelhetetlenné teszi számukra, hogy lehet, hogy ők is akarnak élni egy ilyen eszközzel. Szeretném tehát aláhúzni, hogy a parlament ellenőrzési eszk özeként, a parlament kontrollfunkciójában nagyon fontos az, miközben arról nem beszélünk, hogy modellváltás lesz vagy sem, hogy a jelenlegi modellen belül a parlamentnek legyen a kérdésnél erősebb ellenőrzési eszköze a legfőbb ügyész felett.
