Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
676 A másik pedig a Szilágyi képviselőtársam által elmondottakra való reagálás, hogy a kormányfőmegbízott, aki országgyűlési képviselő is lehet, és nyilván lesz is, mert azért írta bele a Fidesz ebbe a javaslatba, mert ez a szándéka, hogy a megyei állami hivatalok, kormányh ivatalok élére politikai komisszárokat nevez ki, ez valóban felveti azt az aggodalmat is, hogy hogyan tud kifejezetten szakmai elvárásoknak megfelelve működni az államigazgatás mint a kormány által irányított végrehajtó szerv, ha a politikai (Az elnök a cs engő megkocogtatásával jelzi az időkorlát leteltét.) komisszárnak és a politikai elvárásoknak kell megfelelni, nem pedig a törvényeknek. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelettel kérdezem, kíváne még valaki ehhez a napirendi ponthoz hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra . Igen, kíván. Államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, és köszönöm tisztelt képviselőtársaim, frakcióvezető úr hozzászólását. Igyekszem a felmerült kérdések sorrendjében válaszo lni jó néhány kritikájukra; néhány kritikájukra nem tudok itt választ adni, majd feltehetőleg a részletes vitában a módosító indítványok kapcsán fogok tudni válaszolni. A Jobbik vezérszónoka… - bocsánat, nem ez volt a sorrend, mert először a Magyar Szocial ista Párt vezérszónokának az elhangzott véleményére szeretnék reagálni. Az új alkotmány mint politikai program, mint kormányprogram, kedves Lamperth Mónika képviselő asszony, már annak a két kormánynak a programjában is szerepelt, amelynek ön tagja volt. Ö n tehát pontosan tudja, hogy nemcsak 2002ben, amikor ön a Medgyessykormánynak tagja lett, hanem azt hiszem, hogy már az 1994es Hornkormány programjában is szerepelt az új alkotmány (Dr. Lamperth Mónika: Így van.) megalkotására vonatkozó politikai célki tűzés. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen a rendszerváltás óta a rendszerváltás első kormányát követő mindegyik kormány kitűzte maga elé azt a célt (Dr. Lamperth Mónika: Ez így van.) , hogy új alkotmányt fogadjon el az Országgyűlés, tehá t ebben semmilyen újdonság nincs. Ezért azt a szemünkre vetni, hogy mi szükség van egy új alkotmányra, ez szerintem egy olyan kormánytag részéről, aki korábban maga is egyetértett azzal, hogy új alkotmányra van szükség (Dr. Lamperth Mónika: Nem ezt mondtam .) , nem indokolt, tehát én azt feltételezem, hogy az eddigi összes kormány politikai pártjai úgy gondolják, hogy igen, új alkotmányra van szükség. Gondolom, most ez egy kellemetlen helyzet, hogy most valóban egy új alkotmányra nyílik lehetőség; eddig ez eg y halott program volt, sohasem tudta megvalósítani senki. Legutoljára Petrétei miniszter úr mondta azt a sajtónak, hogy neki megvan egy új alkotmánya, de nem mutatja meg az új alkotmánytervezetét, és betette a fiókjába. Azóta egyébként, megjegyzem, nem tal áltuk meg a minisztériumban ezt a tervezetet, de nyilván a miniszter úr szellemi alkotása, és ezért nem férhetünk hozzá. A Magyar Szocialista Párt részéről egy másik felvetés volt most itt Lamperth Mónika utolsó mondataiban, hogy az interpelláció a parlame nti ellenőrzés eszköze. Persze, alkotmányjogilag, közjogi elméleti szempontból egyetértek ezzel, de az elmúlt nyolc évben az interpelláció nem a parlamenti ellenőrzés, hanem kifejezetten a politikai nyomásgyakorlás eszköze volt az akkori kormánypártok kezé ben. Emlékezzenek vissza, hogy hány folyamatban lévő ügyben interpellálták kormánypárti képviselők a legfőbb ügyészt, miközben maga a kormánypárt elnöke, a volt miniszterelnök meghirdette, hogy koncepciós eljárások zajlanak a szegény kormánypárt tagjaival szemben, ezért a kormánypárt, a kormánypártok folyamatos nyomás alá helyezték a legfőbb ügyészt az interpellációval. Nem igaz tehát az a szép tétel, hogy itt a parlamenti ellenőrzés eszköze valósult meg; lehet, hogy elméletileg az interpelláció a parlament i ellenőrzés eszköze, és ez biztos, hogy így
