Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
672 ördögtől valónak, hogy ha kormány alá rendelik az ügyészi szervezetet. Egy a lényeg, hogy lássuk azt, hogy hogyan gondolkodunk a fékek és ellensúlyok rendszeréről, lássuk azt, hogy egy új alkotmány milyen új államszervezeti rendszert fog megszülni, és ebben az esetben sokféle megoldás elképzelhető az ügyészi szervezet jövőjét illetően. Viszont miközben ezek a szirénhangok azt szajkózták, hogy önök galád módon a kormány alá akarják rendelni az ügyészséget, ú jfent bebizonyosodott, hogy önök azért ennél sokkal okosabbak. Dehogy akarják önök kormány alá rendelni. Nézzük csak! Ha önök kormány alá rendelnék az ügyészséget, egyrészt az ügyészi szervezet interpellálható lenne a miniszteren keresztül - egyrészt. Másr észt, ha önök kormány alá rendelnék az ügyészséget, ha jön egy kormányváltás, mondjuk, 2014ben vagy 2018ban, akkor nyilvánvalóan váltás történik az ügyészi szervezeten belül. Dehogy akarják önök ezt. Mit tesznek? Azt, hogy azt állítják roppant cinikus mó don, hogy a kétharmados szigorítással önök az ügyészi szervezet függetlenségét erősítik. Ha most egy kicsit elszakadunk a jogelméleti fellegektől, és megnézzük azt, hogy ez a valóságban politikailag mit jelent, azt jelenti, hogy önöknek ma itt, ebben a Ház ban van kétharmados többségük. Az sem biztos, hogy egy év múlva meglesz a kétharmados többségük. Erre voltak némi politikai utalgatások azzal kapcsolatban, hogy miért kell olyan gyorsan alkotmányozni. Az elmúlt 20 év tapasztalatából azért levonható az a kö vetkeztetés, hogy vélhetően egy következő parlamenti ciklusban nem lesz sem másnak, sem önöknek kétharmados többségük. Van rá esély, de nem túl nagy, hogy még egyszer valakinek kétharmados többsége lesz. Önök 9 évre választanak legfőbb ügyészt. Ebből az kö vetkezik, hogy nemcsak hogy a következő parlamenti ciklus fogja elnézni azt a személyt, akit önök itt most decemberben legfőbb ügyésszé választanak, de még a 2018as parlamenti ciklus is fogja nézni. Nem kell túl nagy fantázia azt gondolni, utalok itt az M DF és az SZDSZ példájára, hogy 2018ban még az is bekövetkezhet, hogy önök nem fognak itt ülni a parlamentben. Ez nagyon ügyesen meg van alkotva. Ehhez képest megszüntetik az ügyészi szervezet interpellálhatóságát; ezt az ügyészt igazából hatékonyan nem le het majd ellenőrizni. Képviselőtársaim, azt gondolom, nem kell túl nagy rosszindulat azt gondolni, hogy ez a 9 éves bebetonozás, amit az Igazságügyi Minisztérium honlapján lehet olvasni a törvénytervezetben, amit bátorkodtak nem ide terjeszteni az alkotmán ymódosítással együtt, egyetlen célt szolgál, hogy most, amikor Kovács Tamás úr mandátuma objektív okokból lejár, beültessenek kirobbanthatatlan módon a legfőbb ügyészi székbe egy önökhöz lojális személyt. Magyarul, a 9 év annak a biztosítéka, hogy ha önök nem akarják azt, hogy valami ki legyen nyomozva, mondjuk, 2014ben, akkor az nem is lesz kinyomozva, hiszen elévülési idő is van a világon. Én azt gondolom, hogy ez egész egyszerűen megcsúfolása a magyar alkotmányosságnak, és ez egy olyanfajta cinikus zsák mányszerzés, amire azért itt még az elmúlt hónapokban is igen ritkán volt példa, ami, valljuk meg, nagy dolog. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Önmagában az ügyészi szervezet interpellálhatóságára: valóban, megin t oda lyukadunk vissza, hogy mit gondolunk az ügyészi szervezet alkotmányos funkciójáról. De mielőtt ezt a vitát lefolytatnánk, azért nézzük meg azt, hogy egyáltalán, mondjuk, a sztálinista rendszerben miért merült fel pusztán jogelméleti szempontból az üg yészi szervezetnek a parlament általi interpellálhatósága. (11.00) Szeretném leszögezni - és egy kicsit vitába szállva Lamperth képviselő asszonnyal , hogy a legfőbb ügyész interpellálhatósága nem ellenzéki jogosítvány, a többségi oldal is interpellálhatj a a legfőbb ügyészt. Ez a parlamentnek az ellenőrző szerepét biztosítja. Jelenleg az a helyzet, amikor el van választva ilyen mereven és szigorúan az ügyészi szervezet a kormányzattól, ez azt jelenti, hogy a büntetőpolitikát valójában nem a kormány alakítj a, vagy nem kizárólag a kormány alakítja, hanem
