Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
673 van egy párhuzamos alkotmányos intézmény, amelyiknek vannak hatékony eszközei arra, hogy ebben az országban büntetőpolitikát formáljon. Márpedig, ha komolyan vesszük a parlament ellenőrző funkcióját a végreha jtó hatalom felett, ami adott esetben nem csak a kormányt jelentheti, kicsit kitágított értelmezéssel, akkor én nem tudok elképzelni olyan közpolitikai területet, amivel kapcsolatban a kormányzati ellenőrzéssel egyenértékű ellenőrző funkciói a parlamentnek nincsenek. Lábjegyzet, és erre akár még a mai vitában is visszatérhetünk: ugyanilyen aggályok a jegybank alkotmányos szerepével kapcsolatban is megfogalmazódhatnak, hiszen a jegybank megint csak a kormánytól függetlenül alakíthatja az ország monetáris pol itikáját. Kérdés az, hogy ezt hogyan tudja a parlament hatékonyan ellenőrizni. Tehát addig, amíg az ügyészi szervezetnek primátusa van a büntetőpolitika alakításában, addig igenis ugyanazokat a hatékony parlamenti ellenőrzési jogosítványokat fenn kell tart ani, amelyek egyébként a kormánnyal szemben megilletik a parlamentet. Összességében azt gondolom, hogy a nyílt a politikai haszonszerzésen kívül ezt a módosítást semmi nem indokolja, az égvilágon nem indokolja semmi. Be lehetett volna hozni valóban, ha önö k a sztálinista csökevények kigyomlálásán munkálkodnak, egy olyan alkotmányelőkészítési anyagot, amely szépen megindokolja azt, hogy adott esetben önök miért kívánják kormány alá rendelni az ügyészi szervezetet. Lehet arról is vitázni, hogy miért maradjon meg az ügyészi szervezet függetlensége, ezt komplex módon, az egész alkotmányos reform, az új alkotmány előkészítése folyamatában kell átbeszélni olyan módon, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere erősödjön. Azzal, hogy megmarad a kormánytól teljes egészé ben elválasztott ügyészi szervezetrendszer, azzal, hogy gyakorlatilag ciklusokon keresztül be van betonozva, ha úgy tetszik, a legfőbb ügyész, és nincs meg a hatékony ellenőrzési jogosítványa a parlamentnek, ezzel felborul, fölborítják a fékek és ellensúly ok rendszerét. A jogalkotási törvény megágyazásával kapcsolatban csak néhány gondolatot hadd mondjak el. Vannak némi szövegezési problémák is ezzel a javaslattal, azzal együtt, hogy önmagában az, hogy önök ezt idehozzák a Ház elé, akár a jogalkotási törvén y beterjesztését megelőzően, ez akár dicséretes és üdvözlendő is, hiszen valóban, ha valami hiányzik a hatályos alkotmányból, az valóban a jogalkotás rendjének alkotmányos megalapozása. Ez okozott is egyébként problémákat alkotmánybírósági ügyekben az elmú lt húsz évben, de megkockáztatom, hogy talán célszerű lenne minél kevesebb alkotmánymódosítással házalni, és ha már kibírtuk úgy olyanamilyen jogalkotási törvénnyel ez év december 31éig, hogy ennek nincsen tisztességgel megágyazva az alkotmányban, talán a jövő tavaszt megvárhattuk volna ezzel is. Ami a szövegezési problémákat illeti, nem kötekedni szeretnék, csak megjegyzem, hogy önmagában az a kijelentés, hogy általánosan kötelező szabályról beszélünk, nem elégséges. Az különbözteti meg a jogszabályt, mo ndjuk, egy egyházi normától, egy bármilyen más, meghatározott csoportra érvényes normától, hogy közhatalmi eszközökkel kikényszeríthető. Tehát azt gondolom, hogy ha egy ilyen alapvető szabályt fogalmazunk meg, akkor érdemes precízen fogalmazni, a jogszabál yt az egyéb, bizonyos csoportokra kötelező erkölcsi vagy egyéb normáktól ez a differenciaspecifika, ami megkülönbözteti. És még valami: nem véletlenül hangsúlyozzuk azt, hogy érdemes lenne behozni az új alkotmánnyal együtt a jogalkotás rendjének az alkotmá nyos megalapozását, hiszen nagy kérdés, hogy valóban komolyan gondoljuke, komolyan gondoljáke önök azt, hogy például a Nemzeti Bank elnökének a rendelete szinte magasabb szintű jogforrás, legalábbis ha pontosan olvasom a szöveget, mint mondjuk, a miniszt erelnök rendelete. Komoly átgondolásra szorul, azt gondolom, a jegybank alkotmányos szerepe, és például ez tipikusan egy olyan rendelkezés, amit csak ennek a vitának, ennek az új alkotmánnyal összefüggő vitának a lefolytatása után lehetne megnyugtatóan ren dezni. Két érdemi észrevételünk, illetve javaslatunk lenne viszont a jogalkotásra vonatkozó résszel kapcsolatban. Az egyik, hogy ha már ez a rész bekerül az alkotmányba, akkor az alkotmányban le kellene horgonyozni a társadalmi részvételt, tehát meg kellen e teremteni az alkotmányos alapját
