Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
637 Schiffer András képviselő úré, frakcióvezető úré a szó. Valahol 20 percnél hagyta abba. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr; akkor kértem még egyszer szót. Szóval, itt a reklámszabályozással vagy ennek a törvényjavaslatnak a rekláms zabályaival nekünk nem is igazán tartalmi vitánk van, illetve van, ahol lenne tartalmi vitánk, de ennél sokkal lényegesebb az, hogy a reklámjogi szabályozás így is rettenetesen széttagolt a magyar jogrendben. (1.10) Tehát az utóbbi években rengeteg apró sz ektorális reklámszabály létezett, sok esetben a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény és a hatályos médiatörvény reklámszabályai sem voltak egészen kompatibilisek egymással. Ehhez képest behozni egy olyan fogalomrendszert, egy olyan szabályozási ren dszert, ami abszolút nincsen tekintettel az egyéb, hasonló típusú szabályozásokra, szerintem ez egy hiba. Ehelyett arra kéne fokuszálni, ami egyébként egy média- vagy sajtótörvénynek a dolga, tehát magára a tulajdonképpeni sajtó, médiaviszonyrendszerre, és egyébként pedig arra kéne törekednie a törvényhozásnak, hogy legyen egy egységes reklámjogi kódex. Ne széttagolt legyen, ne okozzon jogalkalmazói zűrzavart, hanem egyetlen kódexben, azonos fogalmi rendszerrel kerüljön szabályozásra a reklámozás. Amit én még a 69. pont alatt kifogásolok, ez a tartalomszolgáltatók regisztrálási kötelessége. Túl azon, hogy egyrészt vitám van abban L. Simon képviselőtársammal, hogy nem igazán értem az értelmét sem, túl azon, hogy egy eléggé avítt kort idéz, tehát ez a politi kai cenzúra korszakában került be, vagy volt ismert ez a fajta regisztrációs kötelezettség, a '86os sajtótörvény emelte ezt így törvényerőre, amit itt most tovább éltetnek ebben a szabályban, nem nagyon látom az értelmét, tudniillik az impresszív szabályn ak az előírása azt a problémát, hogy adott esetben valaki polgárjogilag felelősségre vonható legyen, elvileg kezeli. Amiben viszont nem jutottunk itt dűlőre, hogy a blogokra vonatkozike a tartalomszolgáltató definíciója, vagy sem. Én 8. pont alatt nem vél etlenül javaslom kiegészíteni a 6. pont alatt definiált tartalomszolgáltatók fogalmat azzal, hogy “feltéve, hogy a médiatartalom szolgáltatását a római szerződés szerinti gazdasági szolgáltatásként nyújtja.” Ebben az esetben önnek, önöknek természetesen te ljesen igazuk lenne, hiszen ebben az esetben egészen egyértelmű, hogy azok a tartalmak, illetve azok a tartalomszolgáltatók, akikre ez a törvény és - az önök sajnálatos elképzelései szerint - a regisztrációs kötelezettség is kiterjedne, valóban nem olyanok , akik magánközlésre használják az internetet, mint mondjuk, Vágó képviselőtársam vagy mások. És még egy furcsaság, hogy itt visszaidézzem, amit ellenzéki képviselőtársaim már elmondtak: ha a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatást egyébként érvényesít eni akarják például minden tartalomszolgáltatón, elég érdekes helyzet alakulhat ki, hogy mondjuk, a barikad.hun a pártatlan vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatást hogy kívánják majd érvényesíteni. Köszönöm. (Szórványos taps az LMP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujh elyi István) : Ehhez a vitaszakaszhoz több hozzászólásra bejelentkező képviselőt nem látok, ezért áttérünk a részletes vita második szakaszára, a 2643. pontig terjedő részekre. Megkérdezem, hogy kíváne felszólalni. Igen, látom, Mandur László képviselő úr nyomta meg először a gombját. Képviselő úré a szó 6 percben. MANDUR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Ez a törvényjavaslat 410. paragrafusáig terjedő szakaszt jelenti. Itt mindjárt a 4. § (1) bekezdéséhez szólnék hozzá, ahol L. Simon képv iselő úr azt javasolja, hogy hagyjuk el, illetve töröljük az eredeti javaslatból, hogy “mindenkinek joga van a média útján közzétenni a véleményét”. Mi azt javasoljuk, hogy az eredeti maradjon. Ezt a fajta sajtószabadságot, illetve azt a jogot, amit mi úgy gondolunk, hogy eleve egy alapvető jog, nem lehet megvonni, sőt egy
